OCR
nünket az istenek —, ha mar nem elégszünk meg a biztos szabadsággal, hanem hazárdjátékba kezdünk a hatalomért vagy a szolgaságért, válasszunk olyan megoldást, amelynek segítségével a két nép súlyos vesztesége vagy nagyobb véráldozata nélkül eldönthetjük, hogy ki kinek parancsoljon." (10) A javaslat Tullusnak nem volt ellenére, noha mind jelleme, mind a győzelem reménye miatt harcias kedvében volt. Kerestek és találtak is mindkét félnek megfelelő megoldást, amelyet a szerencse maga kínált fel nekik. 24. (1) Történetesen mindkét seregben volt három-három ikertestvér, akik korban, erőben nem különböztek egymástól. Annyi biztos, hogy Horatiusoknak és Curiatiusoknak hívták őket! — hiszen aligha akad ismertebb eseménye a régmúlt időknek -, de még egy ilyen híres történetben is keverednek a nevek, hogy melyik néphez tartoztak a Horatiusok és melyikhez a Curiatiusok. A kérdésben megoszlik a történetírók véleménye, mégis úgy találom, hogy többségük szerint a Horatiusok voltak a rómaiak, és én is ezeknek a véleményére hajlok. (2) A királyok tárgyaltak a hármas ikrekkel, hogy fegyveresen küzdjenek meg egymással a hazájukért: ott lesz majd a hatalom, ahol a győzelem. Nem volt ellenvetésük, megegyeztek hát a helyben és az időben. (3) Még a párviadal előtt szerződést kötöttek egymással a rómaiak és az albaiak, olyan feltétellel, hogy az a nép, amelynek fiai győznek a viadalban, békességben uralkodik majd a másik nép fölött. (4) Minden szerződést más-más feltételekkel, de ugyanolyan módon szoktak megkötni. Ezt, amelynél régebbi szerződést nem ismer a hagyomány, mint mondják, a következő módon kötötték meg. A fezialis" ezt a kérdést intézte Tullus királyhoz: , Megparancsolod-e nekem, király, hogy az albai nép pazer patratusával szerződést kössek?" Amikor a király megparancsolta ezt, így szólt: , Szent füvet kérek tőled, király." Mire a király: , Végy tisztät.” (5) Erre a fezialis a fellegvárból tiszta füvet hozott. Majd megkérdezte a királytól: , Megteszel-e engem, király, a Ouirisek római népének királyi hírnökévé, kíséretemmel és szent ! A Halikarnasszoszi Dionüsziosznál (Római régiségek III. 13. 4) fennmaradt, valószínűleg Licinius Macerre visszamenő tudósítás szerint a két ikerhármas az albai Sicinius két ikerlányától született. ? A rómaiak diplomatapapsága, a fefialisok testülete 20 tagból állt. Egy-egy küldetésen ketten vettek részt, az egyik a szent füvek hordozójaként (verbenarius), a másik az eskütételt lebonyolító pater patratus minőségében. : A szent füveket (sagmina) a Capitoliumon kellett kitépni, földestül. A szertartás értelme az volt, hogy a ferialis mindenhová vigye magával hazája földjét, és maradjon azzal eleven kapcsolatban még idegen földön járva is. 50