Seite 43 [43]
OCR
fordítsanak hát gondot a hadviselésre, és legyenek tudatában, adják át utódaiknak is, hogy semmiféle emberi hatalom nem állhat meg a római fegyverek előtt. Igy beszélt — mondta —, majd eltűnt a magasban." (8) Bámulatos, hogy Proculus híradása mekkora hitelre talált, és Romulus halhatatlanságának tudata mennyire megenyhítette a nép és a hadsereg sóvárgását utána. 17. (1) Közben az atyák között a trónért folyó harc és a hatalomvágy keltett háborúságot. Még nem voltak egyes jelöltek, mivel az új nép soraiból még senki sem tűnt ki rendkívüli módon: még csak az egyes rendek között folyt pártharc.! (2) A szabin származásúak — mivel Tatius halála óta nem vették ki a részüket a királyságból, így féltek, hogy elveszítik a szövetségben egyenlő jogukat a hatalomhoz — maguk közül akartak királyt választatni, a régi rómaiaknak viszont nem kellett idegen király. (3) Nézeteltéréseik dacára királyt mindannyian kívántak, mert még sohasem ízlelték meg az édes szabadságot. (4) Egy idő után félelem fogta el az atyákat, hogy az uralkodó nélküli Várost és a vezérétől megfosztott hadsereget külső támadás érheti, hiszen annyi szomszédos várost tettek már ellenségükké. Azt tehát eldöntötték, hogy valaki uralkodjon fölöttük, mégsem voltak hajlandóak egymásnak engedni. (5) Így hat a 100 senator k6z6sen uralkodott úgy, hogy tíz decuriát alakítottak magukból, és mindegyikből kiválasztottak egy-egy embert, hogy azok kormányozzanak. Tíz ember gyakorolta tehát a hatalmat, mindig egyikük viselte a hatalom jelvényeit, és előtte jártak a /ictorok. (6) Egy-egy ember hatalmának időtartamát öt napban határozták meg, és mindegyikük sorra került; egy év telt el így király nélkül. Ezt a tényleges helyzetről interregnumnak nevezték; a név a mai napig fennmaradt. (7) A köznép azonban zúgolódni kezdett, mondván, hogy megsokszorozódott a szolgaság, száz uruk támadt egy helyett; és úgy tetszett, nem is tűrnek meg maguk fölött mást, mint királyt, azt is csak úgy, ha maguk választják. (8) Az atyák látva, mi készül, úgy vélték, jobb, ha önként felajánlják, amit amúgy is el fognak veszteni. Így hát elnyerték a nép jóindulatát azzal, hogy átengedték neki a legfőbb hatalom gyakorlását, de több jogot mégsem adtak neki, mint amennyit maguknak megtartottak. (9) Úgy döntöttek ugyanis, hogy bár a királyt a nép jelöli ki, megválasztása csak az atyák jóváhagyásával érvényes. A törvényhozásban és a tisztségviselők megválasztásában a mai napig megvan ez a jog, bár jelentősége megcsappant azóta: 1 Párt" alatt Liviusnál természetesen nem a ma ismert politikai szervezetet kell érteni, inkább afféle érdekcsoportot, -közösséget. 42
