Oldal 37 [37]
OCR
dozó támadókat. (2) Az első rajtaütésre, sőt már a csatakiáltásra megfutott az ellenség, városuk elesett; a kettős győzelmét ünneplő Romulust felesége, Hersilia, akit az elrabolt nők könyörgésekkel ostromoltak, arra kérte, bocsásson meg szüleiknek, és fogadja be őket a város polgárai közé, hiszen így államuk egyetértésben olvadhat egybe. Romulus könnyen ráállt a dologra. (3) Azután a támadó crustumeriumiak ellen vonult. Itt még kevesebb küzdelemre volt szükség, mivel a crustumeriumiak harci kedvét már letörte társaik veresége. (4) Mindkét területre telepeseket küldtek: többen akadtak, akik a föld termékenysége miatt Crustumeriumba iratkoztak fel. De onnan is sokan vándoroltak be Rómába, kiváltképpen az elrabolt nők szülei és rokonai. (5) Az utolsó és egyben legnagyobb háborút a szabinok robbantották ki, őket ugyanis nem a szenvedélyes harag vezérelte, támadó szándékukat sem mutatták ki mindaddig, amíg meg nem kezdték a háborút. (6) Jól kiszámított tervüket csellel is megtoldottak. Spurius Tarpeius volt a rémai fellegvar parancsnoka. Az ő hajadon lányát — amikor épp kiment a falak elé, hogy onnan vigyen vizet a szent szertartásokhoz — Tatius arannyal megvesztegette, hogy eressze be katonáit a fellegvärba.' (7) Amint a katonäk beözönlöttek, rähajigältäk a leänyra fegyvereiket és megölték, vagy azért, hogy úgy lássék, mintha erővel foglalták volna el a fellegvárat, vagy pedig intő például, hogy egy áruló se érezhesse magát biztonságban. (8) Még azt is mesélik, hogy mivel a szabinok bal karjukon súlyos arany karpereceket és gyönyörű ékköves gyűrűket viseltek, a leány azt kérte tőlük, ami a bal kezükön van: így aztán az aranyajándék helyett pajzsukat dobálták rá. (9) Mások azt állítják, hogy a leány, amikor árulása jutalmául azt kötötte ki, amit bal karjukon hordanak, valóban a pajzsaikat akarta elvenni, ők pedig, megszimatolva a cselvetést, a maga választotta fizetséggel gyilkolták meg.? 12. (1) Egyszóval a szabinok elfoglalták a fellegvárat. Másnap, amikor a csatarendben felsorakozott római hadsereg ellepte a Palatinus és a Capitolinus domb közti sík területet, a szabinok mindaddig nem ereszkedtek le a síkságra, amíg a rómaiak a haragtól és a vár visszafoglalásának vágyától lángolva fel nem hatoltak ! A vízmerítés motívuma sejteni engedi, más tudósítások pedig ki is mondják, hogy Tarpeia Vesta-szűz volt. Annál szégyenletesebb rá nézve a monda romantikus variációja, mely szerint árulásának oka az volt, hogy beleszeretett Litus Tatiusba (ezt dolgozza fel Propertius IV. 4. elégiája). Maga a monda valószínűleg visszavetítés: a Tarpeia-szikláról vetették le azokat, akik királyi hatalomra törve veszélybe sodorták a római államrendet. ? A mondának ez a verziója a történetíró Calpurnius Piso nevéhez köthető (vö. Halikarnasszoszi Dionüsziosz II. 38—40.). 36
