Oldal 23 [23]
OCR
Az ő uralma alatt érkezik Rómába az etruszk larguinii városából Lucumo, a korinthoszi Démaratosz fia. Barátságba kerül Ancusszal, felveszi a Targuinius Priscus nevet, Ancus halála után pedig ő veszi át az uralmat. 100 fővel gyarapítja a senatust, játékokat rendez a circusban, kibővíti a lovagok cenzuriátt, fallal veszi körül a várost, csatornákat épít.] Ancus fiai gyilkolják meg 38 évi uralkodás után. Utódja Servius Tullius, egy corniculumi hadifogoly nemesasszony fia, akinek a források szerint még a bölcsőben lángok jelentek meg a feje körül. Ö tartja az első vagyonbecslést és végzi el a tisztító áldozatot; ennek során, mint mondják, 80 000 főt vesznek számba. Kiterjeszti a pomeriumot, a varoshoz csatolja a Quirinalis, Viminalis és Esquilinus dombokat. Az Aventinuson szentélyt épittet Dianänak a latinokkal közösen. L. Tarquinius, Priscus fia gyilkolja meg 44 ev uralkodäs utän, a kiräly länya, Tullia bujtogatäsära. Ezután L. Targuinius Superbus ragadja meg a hatalmat, az atyák és a nép jóváhagyása nélkül. Fegyveres testőrséget tart maga körül. Harcol a volscusokkal, a tőlük szerzett zsákmányból építi fel a capitoliumi Iuppiter-templomot. Gabiit csellel keríti hatalmába. Fiai Delphoiba mennek, és megkérdezik, melyiküké lesz a Róma fölötti uralom; azt a választ kapják, hogy azé, aki elsőként megcsókolja anyját. Míg a választ a királyfiak másképp értelmezik, utitarsuk, Iunius Brutus hasra esést színlelve megcsókolja a földet. Iettét a végeredmény igazolja. Miután Targuinius Superbus féktelen viselkedésével mindenki gyűlöletét magára vonta, végül fia, Sextus egy éjszakán erőszakkal megbecsteleníti az erkölcsös Lucretiát, aki aztán magához hívatja apját, Iricipitinust és férjét, Collatinust, megesketi őket, hogy halálát nem hagyják bosszulatlanul, majd egy késsel megöli magát. A királyt elsősorban Brutusnak köszönhetően űzik el Rómából, 25 év uralkodás után. Ekkor megválasztják az első consulokat, L. Iunius Brutust és L. Targuinius Collatinust. 1. (1) Nos, először is köztudott, hogy Irója eleste után a város lakosságával kíméletlenül elbántak, és csak két férfi volt, Aeneas és Anténór, akikkel szemben az akhájok — egyrészt a régi vendégbarátság miatt," másrészt mert mindig a béke helyreállítását és Helena kiadatását szorgalmazták? — nem éltek a győztesek ! Az Íliász szerint (III. 207) Anténór fogadta be házába Menelaoszt és Odüsszeuszt, amikor azok Trójában jártak követségben. 2 Az Íliász VII. énekében (347-353) esik szó arról, hogy Anténór helytelenítette a trójai háborút, és követelte Helena visszaadását; Aeneasszal (Aineiasz) kapcsolatban csak a jóval későbbi hagyomány tud ilyesmiről. 22
