OCR
(11) A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a fegyverszünet ideje alatt elfogott hajórajból már csak maguk a hajók voltak meg, a rakomány felkutatása pedig nem volt könnyű feladat, ráadásul épp a gyanúsítottak ellenezték a békét a leghevesebben. (12) Ugy döntöttek, hogy visszaadják a hajókat, és legalábbis a legénységet mindenképpen felkutatják, a hiányzó érték felbecsülését pedig Scipióra bízzák, és ezt a karthágóiak pénzben egyenlítik ki. (13) Egyesek úgy tudósítanak, hogy Hannibal a csatából egyenesen a tengerpartra menekült, és egy erre a célra készenlétben tartott hajón azonnal útra kelt Antiokhosz királyhoz; így, bár Scipio első követelése az volt, hogy szolgáltassák ki neki Hannibalt, azt a választ kapta, hogy Hannibal már nem tartózkodik Afrikában.! 38. (1) Miután a követek visszatértek Scipióhoz, ő felszólította a guaestorokat, hogy írják ki a hivatalos jegyzékekből, mennyi állami vagyon volt a hajókon, a hajótulajdonosokat pedig, hogy jelentsék be az ott veszett magántulajdon nagyságát. (2) Ennek fejében azonnal megfizettettek a karthágóiakkal 25 000 font ezüstöt, és három hónap fegyverszünetet adtak nekik. (3) Ezt kiegészítették azzal, hogy a fegyverszünet ideje alatt nem küldhetnek követséget máshová, mint Rómába, ha pedig bármilyen követség érkezik Karthágóba, azt nem engedhetik el, amíg a római vezért nem értesítették arról, hogy kik azok, és milyen szándékkal jöttek. (4) A karthágói követekkel együtt elküldték Rómába Lucius Veturius Philót, Marcus Marcius Rallát és Lucius Scipiót, a fővezér bátyját is. (5) Ezekben a napokban a Szicíliából és Szardíniáról érkezett nagy gabonaszállítmányok annyira leszorították a gabona árát, hogy egy kereskedő inkább otthagyta a gabonát a hajósainak szállítási díj fejében. (6) Amikor Rómában először hírét vették, hogy a karthágóiak megszegték a fegyverszünetet, kitört a pánik. Elrendelték, hogy Tiberius Claudius sietve keljen át hajóhadával Szicíliába, majd onnan tovább Afrikába, Marcus Servilius, a másik consul pedig maradjon a Város közelében, amíg tájékozódnak az afrikai helyzetről. (7) Tiberius Claudius consu/ azonban nem siette el a hajóhad megszervezését és vízre bocsátását, amiért a senafus annak idején úgy határozott, hogy a békefeltételek meghatározásában nem a consult, hanem Publius Scipiót illeti a döntő szó. (8) A rémületet növelték a csodajelekről szóló jelentések is, amelyek épp a fegyverszünet felbomlásának híre után érkeztek. Cumaeban úgy látták, hogy ! Vö. XXXIII. 47-48. Livius egy másik hagyományt követ, ahogy a folytatásból látni fogjuk. 560