Oldal 557 [557]
OCR
statikus harcmodor jellemezte; a másik oldalon a gyorsaság és mozgékonyság volt túlsúlyban az erővel szemben. (3) Így hát a rómaiak már első támadásukkal kimozdították helyéből az ellenséges csatasort. Ezután vállal és pajzsdudorral lökdösve a hátrálókat, rájuk nyomultak, és jó darabig szinte ellenállás nélkül haladtak előre. (4) Közben a hátrébb állók is nyomták előre az első vonalbelieket, amikor észrevették, hogy megmozdult a csatasor, és ez is nagyban hozzájárult az ellenség visszaszorításához. (5) Az ellenség második vonalában álló afrikaiak és karthágóiak nem tudták megállítani a segédcsapatok hátrálását, sőt maguk is visszahúzódtak, nehogy az ellenség, ha makacsul ellenállnak, a első vonalbelieket lekaszabolva hozzájuk is eljusson. (6) Így aztán a segédcsapatok hirtelen futásnak eredtek saját bajtársaik felé; a második vonalba menekültek, ha pedig azok nem akarták őket befogadni, nekik estek, amiért eddig nem támogatták őket, most pedig még ki is rekesztik. (7) Így szinte már két ütközet vegyült egybe, mert a karthágóiaknak az ellenségen kívül még saját embereikkel is közelharcot kellett vívniuk. (8) De még így sem engedték be a csatasorba a rémült és elkeseredett embereket, hanem egységeiket szorosra zárva kiszorították őket a szárnyakra és a harc színterén kívül eső üres területre, hogy a futástól és sebesülésektől reszkető katonák ne keveredjenek a friss és sértetlen csatasor közé. (9) A helyet, ahol nemrég még a segédcsapatok álltak, akkora hulla- és fegyverhalmok borították, hogy ezeken szinte nehezebb volt áthatolni, mint az előbb az ellenség zárt alakzatán. (10) Ezért az első vonalbeli haszarusok, miközben a vértől iszamos hulla- és fegyverrakásokon átgázolva követték az ellenséget, ki-ki amerre útja nyílt, elszakadtak hadijelvényeiktől, és egységeik összekeveredtek. Látva, hogy az első vonal szétszéledt, a princepsek hadijelvényeinek a rendje is kezdett megbomlani. (11) Scipio, mihelyt ezt észrevette, sietve visszavonulót fúvatott a baszatusoknak, és miután a sebesülteket elvitette a csatasor mögé, a princepseket és friariusokat a szárnyakra vezényelte, hogy így erősítse és biztositsa a hastatusok alkotta centrumot. (12) Ekkor teljesen üj csata kezdödött, hisz a römaiak csak most jutottak el az igazi ellenséghez, akik méltó ellenfeleik voltak fegyverzetben, harci tapasztalatban, hőstetteikkel szerzett hírnevükben, és ugyanannyit nyerhettek vagy veszíthettek, mint ők. (13) De a római sereg létszámát és önbizalmát tekintve egyaránt fölénybe került, mivel már szétszórta a lovasokat, az elefántokat, sőt az első vonalat is, és már a második ellen harcolt. 35. (1) Laelius és Massinissa, akik jó darabon üldözték a szétvert lovasságot, éppen idejében tértek vissza, hogy hátba támadják az ellenséges arcvonalat. (2) Ez a lovasroham mérte az ellenségre a döntő csapást. Sokat közülük a csatasorban 556
