OCR
Scipio legatusa vezette Rómába. Minthogy a Városba nem léphettek be," a Villa Publicában kaptak szállást,? és a senazus Bellona szentélyében fogadta őket. 22. (1) A követek nagyjából ugyanúgy beszéltek, mint Scipio előtt: a háború felelősségét az állam helyett teljesen Hannibalra hárították. (2) Az államtanács utasítása nélkül kelt át nemcsak az Alpokon, de már a Hiberuson is; saját szakállára kezdett háborút nemcsak a rómaiak, hanem már a saguntumiak ellen is — mondták. — (3) Így aki helyesen ítéli meg a helyzetet, beláthatja, hogy a karthágói államtanács és nép a mai napig nem sértette meg a rómaiakkal kötött szerződést. (4) Ezért megbízatásuk is mindössze arról szól, hogy kérjék, hadd maradjon érvényben a legutoljára? Gaius Lutatiusszal kötött béke. (5) Amikor a praetor a hagyományos szokás szerint megadta az atyáknak a lehetőséget, hogy ha akarnak, kérdéseket tegyenek fel a követeknek, az idősebb senatorok, akik jelen voltak a békekötésnél, mindenféle kérdéseket intéztek hozzájuk. De a követek, akik szinte mind fiatal emberek voltak, azt válaszolták, hogy ők erre még nem emlékezhetnek. (6) Ekkor felzúdult az egész Curia: igazi pun ravaszsággal olyan embereket válogattak össze, hogy a régi békekötés érvényesítését kérjék, akik nem is emlékezhetnek arra. 23. (1) Ezután kiküldték a követeket a Curiából, és végigkérdezték a senazorok véleményét. Marcus Livius úgy vélekedett, hívják haza Gaius Serviliust, a közelebb állomásozó consult, hogy az ő jelenlétében folytassák a béketárgyalást, (2) mivel a jelenlegi tárgyalásnál fontosabbra nemigen kerülhet sor, véleménye szerint nem illene a római nép méltóságához, ha ilyen fontos ügyről az egyik vagy mindkét consul távollétében tanácskoznának. (3) Ouintus Metellus, aki három évvel azelőtt volt consu/ és dictator, azt hangoztatta, hogy mivel Publius Scipio volt az, aki addig mészárolta az ellenség seregeit és pusztította országát, amíg rá nem szorította, hogy békéért könyörögjön, (4) és mivel senki nem képes helyesebben megítélni, őszintén kér-e békét ! Mint olyan nép követei, amellyel Róma még háborúban állt. ? Ez az épület a Mars-mezőn állt, a jomeriumon kívül (vö. IV. 22. 7). Itt szállásolták el a diadalmenetre váró hadvezéreket is, akik szintén nem léphettek át a Város szakrális határán. 3 Az I. pun háború végén, 241-ben. 542