Seite 529 [529]
OCR
10. (1) A rómaiak éppen javában dolgoztak a sáncműveken, amikor megpillantották onnan a Karthágóból Utica felé vitorlázó ellenséges hajórajt. (2) Ezért abbahagyták az erődítést, elhangzott a parancs az indulásra, és rohanvást útra is keltek, nehogy váratlan támadás érje hajóikat, amelyek a szárazföld felé, az ostromra figyeltek, és egyáltalán nem voltak tengeri ütközetre felszerelve. (3) Hogyan is tudtak volna egy mozgékony, jól felszerelt és felfegyverzett hajóhaddal szemben helytállni ezek a hajók, amelyeket hajító- és ostromgépekkel raktak meg, és vagy teherhajókként használták őket, vagy szorosan odakormányozták a fal mellé, hogy töltés vagy híd gyanánt megkönnyítsék a felhatolást? (4) Ezért visszaérkezése után Scipio a tengeri csaták szokásos gyakorlatával ellentétben a döfőorros hadihajókat, amelyek a többi védelmét biztosíthatták volna, a hátsó vonalban, a part mentén sorakoztatta fel, (5) a teherhajókból pedig négyszeres védőfalat vont az ellenség elé. Ezeket, nehogy soraik a harc zűrzavarában felbomoljanak, árbocaiknál és vitorlarúdjaiknál fogva az egyik hajóról a másikra átvetett erős kötelekkel fogta egybe. (6) Pallókat is rakatott le közéjük, hogy az egész hajósoron végig lehessen menni, és pontosan az átjárók alatt térközöket hagytak, hogy a felderítőhajók innen futhassanak ki az ellenség felé, és ide vonulhassanak biztonságban vissza. (7) Miután sietve megtették az előkészületeket, amennyire az idő engedte, Scipio mintegy 1000 válogatott védőharcost rendelt a teherhajókra, ahová főként hajítófegyvert halmoztak fel hatalmas tömegben, hogy bármilyen hosszúra nyúló küzdelemre elég legyen. (8) Így felkészülve feszülten várták az ellenség érkezését. Ha a karthágóiak jobban siettek volna, első támadásukkal legyűrhették volna a rómaiakat a kapkodó készülődés zűrzavarában. (9) De szárazföldi vereségeiktől megtörve már a tengeren sem bíztak eléggé magukban, pedig ott ők voltak az erősebbek. Így aztán a kényelmes vitorlázással eltelt a nap, és csak este ért el a hajóraj a kikötőhöz, amelyet az afrikaiak Rusucmonnak neveznek. (10) Másnap napkeltekor a nyílt tenger felől szabályos tengeri csatára sorakoztatták fel hajóikat, abban a hiszemben, hogy a rómaiak ki fognak hajózni ellenük. (11) De amikor hosszas várakozás után nem észleltek semmi mozgást az ellenségnél, végre megtámadták a teherhajókat. (12) A helyzet nem is emlékeztetett tengeri csatára; inkább olyan volt, mintha hajók indulnának ostromra várfalak ellen. A teherhajók jóval magasabbak voltak. (13) Így a punok hadihajóikról többnyire eredménytelenül hajigálták rájuk dárdáikat, minthogy szinte függőlegesen fölfelé kellett dobniuk, viszont a teherhajókról sokkal nagyobb erővel, még saját súlyuktól is gyorsulva hullottak lefelé a dárdák. (14) A pallóhidak alatt lévő réseken át előnyomuló felderítőhajókat és egyéb könnyű dereglyéket a hadihajók először puszta lendületükkel és 528
