Oldal 491 [491]
OCR
mat vagy tisztséget. (8) Az atyák és összeírtak úgy ítélték, hogy az államban a derék férfiak legderekabbika Publius Scipio," a Hispániában elesett Gnaeus fia, egy fiatalember, aki még a quaestorsägot sem viselte. (9) Szivesen megôrôkiteném az utókor számára a nem sokkal később élt történetírók nyomán, milyen erényei alapján esett rá a választás, de nem áll módomban; saját véleményemet pedig nem írom le, hiszen pusztán találgatásokba bocsátkozhatnék erről az idők homályába merült dologról. (10) Publius Corneliust küldték az összes matróna kíséretében Ostiába az istennő elé, hogy vegye őt le a hajóról, majd miután kihozta a szárazföldre, adja át a matrónáknak, hogy vigyék tovább. (11) Amikor a hajó megközelítette a Tiberis torkolatát, ő megbízatása szerint egy hajón elébe ment a tengeren, átvette az istennőt a papoktól, és kihozta a szárazföldre. (12) Itt a polgárság legelőkelőbb matrónái vették át. Közülük egyedül Claudia Quinta neve emelkedik ki, akinek a hagyomány szerint korábban kétség férhetett jó híréhez, de szent szolgálata az utókor előtt annál ragyogóbbá tette tisztességét." (13) Az asszonyok kézről kézre adva vitték az istennőt, miközben az egész polgárság kitódult elé. A kapuk előtt, ahol elvonultak, füstölőoltárokat állítottak fel, és tömjént gyújtva könyörögtek, hogy az istennő szívesen és kegyesen lépjen be Róma városába. (14) Victoriának a Palatiumon álló szentélyébe vitték az istennőt. Ez április 12-én történt, és a nap attól fogva ünnepnap volt. A nép nagy számban vitte el ajándékait az istennőnek a Palatiumra; az isteneknek szent lakomához terítettek, és játékokat rendeztek, amelyeket Megalesiának neveztek el. 15. (1) Miközben a provinciákban állomásozó légiók kiegészítéséről tárgyaltak, néhány senazor felvetette: itt az ideje, hogy most, amikor az istenek kegye eltávoztatta tőlük a félelmet, ne tűrjék el tovább mindazt, ami fölött szorongatott helyzetükben szemet kellett hunyniuk. (2) Az atyák érdeklődéssel várták, miről ! Később Nasica melléknéven vált ismertté. A , derék férfiak legderekabbika" (vir bonorum optimus) megfogalmazás bizonyosan nem véletlen, hanem afféle , családi örökség" a Scipióknál: Nasica és Africanus nagyapja, L. Cornelius Scipio (comsu/ 259-ben) szarkofâgjänak felirata ugyanezekkel a szavakkal méltatja az elhunytat (duonoro optumo fuise viro— CILI.’8. 2). * A hagyomany szerint (Ovidius: Rémai naptar IV. 305-346) Claudia Quinta saját kezűleg vontatta fel a Tiberisen a hajét; ezzel a csodäval tett bizonysägot erkölcsössege mellett az istennő. 3 Valójában április 4-én történt az istennő bevonulása, vagyis a római hónap három kitüntetett napja közül nem az idust (ahogy Livius írja), hanem a nonaet megelőző napon. 490
