Oldal 488 [488]
OCR
12. (1) Ebben a két évben elhanyagolták a görög hadszínteret. Ezért Philipposz rákényszerítette! az aitólokat, akiket egyetlen megbízható támaszuk, a rómaiak cserbenhagytak, hogy az általa előírt feltételekkel békét kérjenek és kössenek. (2) Ha nem lett volna azon minden erejével, hogy ezt mielőbb véghezvigye, még az aitólokkal folytatott háború közben lepte volna meg őt Publius Sempronius proconsul; akit 10 000 gyalogossal, 1000 lovassal és 35 döfőorros hadihajóval küldtek oda, hogy Sulpiciustól átvegye a főparancsnokságot — ennyi haderővel pedig már nem csekély segítséget nyújthatott volna a szövetségeseknek. (3) Alig kötötték meg a békét, jelentés érkezett a királyhoz, hogy a rómaiak megérkeztek Dürrhakhionhoz,? a parthinoszok! és más szomszédos népek helyzetük megváltoztatása reményében fellázadtak, és ostrom alá vették Dimallont." (4) A rómaiak ide kanyarodtak el az aitólok helyett, akiknek segítségére küldték őket, mert megnehezteltek rájuk, amiért az ő jóváhagyásuk nélkül és a szerződés ellenére békét kötöttek a királlyal." (5) Philipposz e hírek hallatán, nehogy a szomszédos népek és törzsek között nagyobb mozgolódás támadjon, nagy napi menetekben Apollóniához vonult. Sempronius ugyanis ide vonult vissza, miután /egatusät, Laetoriust csapatai egy részével és 25 hajóval Aitóliába küldte, hogy tájékozódjon a helyzetről, és ha lehetséges, zavarja meg a békét. (6) Philipposz feldúlta az apollóniabeliek földjeit, majd csapataival a város közelébe vonult, és felkínálta az ütközetet a római vezérnek. Látta azonban, hogy az veszteg marad, és csak a falak védelmére tesz előkészületeket, (7) ő pedig nem érezte elég erősnek seregét a város megostromlására, sőt valójában éppúgy, mint az aitólokkal, a rómaiakkal is szeretett volna békét vagy legalább fegyverszünetet kötni. Ezért anélkül, hogy egy újabb küzdelemmel még jobban felszította volna a gyűlölködést, visszavonult királyságába. (8) Ekkoriban történt, hogy az épeirosziak, miután megcsömörlöttek a hoszszú háborútól, és előzőleg kipuhatolták a rómaiak szándékait, (9) követeket küldtek Philipposzhoz egy mindenkire kiterjedő békejavaslattal. Azt bizony! Philipposznak ezt a hadjáratát (Kr. e. 207) Livius futólag megemlíti a XXXVI. 31. 11ben. ? P. Sempronius Tuditanust valójában csak ezután választották meg consulnak — vö. XXIX. 11. 9. 3 A város korábbi görög neve Epidamnosz volt, a rómaiak azonban nem használták ezt a nevet, mert a damnum (kár) szót vélték benne felfedezni, és így rossz ómennek tartották. ! Illír nép, a névhasonlóságon kívül nincs más közük a párthusokhoz. 5 Polübiosznál a város Dimalé néven szerepel. A város helye ismeretlen. § A rómaiak az aitólokkal 211-ben kötöttek barátsági szerződést, amely a Philipposszal való békekötés feltételeiről is rendelkezett (XXVI. 24. 12-13). 487
