OCR
vül még tettek velük, az mind a senazus akaratából történt. A követek pedig bátran elhelyezhetik ajándékukat a Capitoliumon. (19) Ezután elrendelték, hogy biztosítsanak kosztot-kvártélyt és szórakozási lehetőséget a követeknek, és mindegyiküknek legalább 10 000 bronzpénzt adjanak ajándékba. (20) Ezután a senatus a többi követséget is fogadta és meghallgatta. (21) A saguntumi követek kérésére, hogy ameddig biztonságban eljuthatnak, szeretnének körülnézni Itáliában, vezetőket adtak melléjük, és írásban szólították fel a városokat, hogy fogadják barátságosan a hispánokat. (22) Ezután az állam helyzetéről, a seregek sorozásáról és a hadszínterek elosztásáról tanácskoztak. 40. (1) Széltében-hosszában beszélték, hogy Afrikát mint új hadszínteret a sorshúzás mellőzésével Scipiónak szánják. O maga sem érte be tobbé szerény dicséséggel, és azt hangoztatta: őt nem azért választották consullá, hogy folytassa, hanem hogy be is fejezze a háborút; (2) ez pedig csakis úgy lehetséges, ha ő maga kel át seregével Afrikába. Nem csinált titkot belőle, hogy ha a senazus tiltakozik, elhatározását a nép támogatásával fogja keresztülvinni." Ez a terv egyáltalán nem volt ínyére a senazus vezetőinek, de a többiek is morgolódtak az orruk alatt, akik félelemből vagy népszerűségüket féltve nem szólaltak fel hangosan ellene. Ouintus Fabius Maximus, amikor a véleményét kérték, így beszélt: (3) , Tudom, atyák és összeírtak, sokan közületek úgy vélik, hogy mi itt ma kész tényekről tárgyalunk, és ha valaki úgy fejti ki véleményét az afrikai hadszíntér kérdéséről, mintha a dolog még nem volna eldöntve, az fölöslegesen emelkedik szólásra. (4) En azonban először is nem értem, hogy bátor és tettre kész consulunk hogyan tarthatja saját működési területének Afrikát, amikor azt sem a senatus, sem a nép döntése nem nyilvánította erre az évre odaítélhető hadszíntérnek. (5) Másodszor, ha mégiscsak az, véleményem szerint akkor sem az a senator jár el helytelenül, aki a maga helyén kifejti a véleményét a szóban forgó ügyről, hanem a consul, aki úgy tesz, mintha egy már eldöntött dologról tenne előterjesztést, és ezáltal gúnyt űz a senazusból. (6) Előre tudom, hogy kétféle szemrehányásnak teszem ki magam, ha nem értek egyet azzal, hogy olyan sürgősen át akarunk kelni Afrikába. (7) Egyrészt szememre vetik majd velem született halogató hajlamomat, amelyet a fiatalabbak felőlem akár gyávaságnak vagy tunyaságnak is nevezhetnek — nekem elég az a tudat, hogy mások tervei elsőre mindig látványosabbnak bizonyultak, de a gyakorlatban az enyéim állták ! Az ügyet a népgyűlés ele terjeszti, amely döntesevel megvältoztathatja a senatus hatärozatät. 460