OCR
és Gaius Hostilius Tubulusét a capuai hadszintéren. (16) Marcus Valerius proconsult, akire a sziciliai partvidék védelme volt bizva, utasitottak, hogy 30 hajét adjon at Gaius Servilius praetornak, a tobbivel pedig térjen vissza Rémäba. 11. (1) Minthogy a polgárok a háború e sorsdöntő szakaszában tele voltak nyugtalansággal, és minden kedvező vagy kedvezőtlen fordulatot az istenek akaratával magyaráztak, sok csodajelről érkezett jelentés: Tarracinában Iuppiter, Satricumban Matuta Anya szentélyét érte villámcsapás; a satricumiakat legalább ennyire megrémítette az is, hogy két kígyó épp az ajtón siklott be a luppiter-szentélybe. Antiumból azt jelentették, hogy az aratók véresnek látták a kalászokat; (3) Caerében kétfejű disznó és kétnemű bárány jött a világra. Albában állítólag két napot láttak, Fregellaeban pedig éjszaka nappali világosság támadt. (4) Azt híresztelték, hogy Róma környékén egy marha megszólalt, a Circus Flaminiusban Neptunus oltáráról csak úgy ömlött a verejték, és villámcsapás érte Ceres, Salus és Quirinus szentélyét. (5) A consulokat utasították, hogy a csodajeleket kifejlett áldozati állatokkal hárítsák el, és tartsanak egynapos könyörgést. Mindezt a semazusi határozat szerint végre is hajtották. (6) De minden idegen földről hírül adott vagy Rómában látott csodajelnél nagyobb rémületet okozott, hogy Vesta szentélyében kialudt az örök tűz. Publius Licinius bonzifex parancsára halálra korbácsolták azt a Vesta-szüzet, akin azon az éjszakán az őrködés sora volt. (7) Noha ez emberi hanyagságból történt, nem pedig azért, mintha az istenek jelezni akartak volna valamit, mégis jónak látták, ha engesztelésül kifejlett állatokat áldoznak, és Vesta szentélyénél könyörgést tartanak. (8) Mielőtt a consulok elindultak volna a háborúba, a senaíus figyelmeztette őket: legyen gondjuk rá, hogy a köznép visszatérjen a földekre, hiszen az istenek jóindulata eltávoztatta a háborút Rómától és Latiumtól, így most már nyugodtan lehet vidéken élni, és a legkevésbé sem volna helyes, ha többet törődnének Szicília, mint Itália megművelésével. De ez a nép számára egyáltalán nem volt könnyű feladat. (9) A szabad parasztokat elvitte a háború, rabszolgák alig voltak, a jószágot elrabolták, a tanyákat lerombolták vagy felgyújtották. Mégis sokakra hatott a consulok nyomatékos felszólítása, és visszaköltöztek vidékre. (10) Ezt az ügyet még Placentia és Cremona követei hozták szóba, akik felpanaszolták, hogy gall szomszédaik be-betörnek a földjeikre, ezért telepeseik nagy része elszéledt, városaik elnéptelenednek, földjük puszta és elhagyatott. (11) Mamilius praetort biztak meg, hogy védje meg az ellenségtől a co/oniákat, a consulok pedig a senazus határozata értelmében rendeletet adtak ki, hogy Cre426