Oldal 129 [129]
OCR
(5) A foglyok történetének van egy másik változata is. Eszerint először tízen érkeztek. A senatus habozott, hogy bebocsássa-e őket a Városba; végül beengedték őket, de azzal a feltétellel, hogy nem járulhatnak a senazus elé. (6) Miután a küldöttség tovább elmaradt, mint várták, újabb három követ érkezett a foglyoktól: Lucius Scribonius, Gaius Calpurnius és Lucius Manlius. (7) Csak ekkor terjesztette a foglyok ügyét a senazus elé Scribonius egy rokona, az egyik népzribunus. Úgy döntöttek, hogy nem váltják ki őket. Ekkor a három újabb küldött visszatért Hannibalhoz, (8) de a korábban érkezett tíz követ Rómában maradt, minthogy útnak indulásuk után azzal az ürüggyel, hogy ellenőrzik a foglyok névsorát, visszatértek Hannibalhoz, és ezzel feloldozták magukat esküjük érvénye alól. Kiadatásukról a senazusban nagy vita kezdődött, amelyben a kiadatásukat javasolók néhány szavazattal kisebbségben maradtak. (9) A következő censorok azonban minden lehetséges megbélyegzést és jogfosztást a nyakukba zúdítottak, ezért néhányan közülük azonnal végeztek magukkal, mások pedig egész életük folyamán nem mertek mutatkozni a Forumon, de szinte a napfénytől, a nyilvánosságtól is tartózkodtak. (10) Az ember inkább csak csodálkozhat, hogy mennyire eltérnek egymástól az egyes történetírók állításai, de megállapítani már nemigen tudja, mi az igazság. Hogy mennyivel súlyosabb volt ez a vereség minden eddiginél, már az a tény is mutatja, hogy megingott a szövetségesek mindeddig szilárd hűsége, nyilván azért, mert nem bíztak többé a római hatalomban. (11) A következő népek pártoltak át a punokhoz: Atella és Calatia lakói, a hirpinusok, Apulia egy része, a pentrusok kivételével az összes samnis, (12) az összes bruttius és lucaniai, ezenkívül az uzentumiak! és majdnem az egész, görögök lakta partvidék: Tarentum, Metapontion, Krotén és Lokroi lakói," valamint az összes gall törzs az Alpokon innen. (13) De még ennyi csapás és a szövetségesek elpártolása sem vehette rá a rómaiakat, hogy akár csak fel is vetődjön köztük a békekötés — sem a consul hazaérkezése előtt, sem pedig utána, amikor hazatérésével felelevenítette az elszenvedett vereség emlékét. (14) Sőt a polgárság még e nehéz időkben is olyan lelki nagyságról tett tanúbizonyságot, hogy amikor a consu/ hazaérkezett a súlyos vereség után, amelyért elsősorban ő volt felelős, minden rend tagjai nagy számban vonultak ki a fogadására, köszönetet mondva neki, hogy nem adta fel az ällam megmaradäsäba vetett hitét — (15) holott ha karthágói hadvezér lett volna, nem menekülhetett volna meg a kínhaláltól. 1 Uzentum egy nem túl jelentős város volt az ,olasz csizma" sarkában. ? A lista felöleli az összes, 215 és 212 között elpártolt jelentősebb várost és népet, kivéve a legfontosabbat, Capuát. 128
