Oldal 121 [121]
OCR
55. (1) Publius Furius Philus és Marcus Pomponius praetorok összehivtäk a senatust a Curia Hostiliába, hogy a Város védelméről tanácskozzanak. (2) Nem volt kétségük afelől, hogy seregeik megsemmisítése után az ellenség nekivág utolsó harci feladatának, és Róma ostromára indul. (3) De amilyen hatalmas volt a csapás, olyan átláthatatlan is, ezért még véleményt sem tudtak alkotni. Ráadásul fülükbe zúgott az asszonyok jajveszékelése, és minthogy teljes volt a bizonytalanság, majdnem minden háznál egyformán gyászoltak élőket és holtakat. (4) Ekkor Ouintus Fabius Maximus azt indítványozta, küldjenek lovas futárokat a Via Appiára és a Via Latinára, és ezek kérdezzék ki az útjukba kerülőket — hiszen menekülés közben nyilván sokan szétszóródtak, ki erre, ki arra —, azután jelentsék, amit a consulok és a seregek sorsáról megtudtak: (5) hogy ha a halhatatlan istenek megkönyörültek a birodalmon, és valamit meghagytak a római névből, hol vannak ezek a csapatok, hová indult Hannibal a csata után, mi a szándéka, mit csinál most, és mire készül ezután. (6) Ezeknek a felderítését és megtudakolását bízzák tettre kész ifjakra. Az viszont maguknak az atyáknak a feladata lesz — hiszen alig van itt főtisztségviselő —, hogy véget vessenek a Városban a pániknak és fejetlenségnek. Az asszonyokat távolítsák el a közterületekről, és kényszerítsék rá őket, hogy maradjanak otthon. (7) Vessenek véget a családok hangos gyászának, teremtsenek csendet a Városban. Rendeljék el, hogy azt, aki barmilyen hirt hoz, a praetorokhoz kell vezetni, (8) és mindenki otthon várja meg az értesítést családtagjai sorsáról. Ezenkívül állítsanak a kapukba őrséget, hogy senki ne hagyhassa el a Várost, és bírják rá az embereket, hogy csakis a Város falainak megvédelmezésétől reméljék megmaradásukat. Majd ha lecsillapodott a zűrzavar, akkor hívják ismét össze az atyákat a Curiába, és akkor tanácskozzanak a Város védelméről. 56. (1) Mindnyájan egyhangúlag felsorakoztak javaslata mellé, majd miután a tisztségviselők szétoszlatták a Forumról a tömeget, az atyák is elszéledtek, hogy lecsillapítsák a felzaklatott kedélyeket. Ekkor érkezett meg végre Gaius Terentius consul levele, (2) amelyben közölte, hogy Lucius Aemilius consul és a sereg odaveszett, ő maga Canusiumban van, és mint valami hajótörés után, gyűjtögeti, amit a szörnyű csapás meghagyott. Mintegy 10 000, különböző egységekből való, csapatokba még nem rendezett embere van. (3) Hannibal Cannaenál táborozik, és egy nagy, győztes hadvezérhez a legkevésbé sem illő módon a foglyok váltságdíjával meg a zsákmány többi részével kufárkodik. (4) Ezután az egyes családokat is értesítették az őket ért veszteségekről, és az egész Várost annyira betöltötte a gyász, hogy el kellett halasztani Ceres évenként 120
