Oldal 113 [113]
OCR
numida lovasokat rendelte, a centrumba pedig a gyalogságot állította úgy, hogy az afrikaiak kétoldalt, a gallok és hispánok pedig középen helyezkedjenek el. (4) Az afrikaiakat római katonáknak vélhette volna az ember, mert a Irebiánál, de főként a Irasumennusnál zsákmányolt fegyverekkel voltak felszerelve. (5) A gallok és hispánok majdnem egyforma alakú nagypajzsot hordtak, de különböző alakú és nagyságú kardot: a galloké hosszú volt, hegy nélkül, a hispánoké pedig, akik inkább szúrással, mint vágással szoktak támadni, rövid, könnyen forgatható és hegyes. Ezeknek a népeknek leginkább a külseje — ruházatuk és hatalmas testük — keltett félelmetes hatást. (6) A gallok derékig meztelenek voltak;! a hispánok bíborral szegélyezett, csodálatos hószínben ragyogó lentunikát viseltek. A csatasorban álló gyalogság teljes létszáma 40 000, a lovasoké 10 000 volt. (7) A balszärnyat Hasdrubal, a jobbszärnyat Maharbal vezette;? Hannibal és öccse, Magon a centrumot irányította. (8) A nap — akár szántszándékkal, akár véletlenül helyezkedtek el így — mindkét félnek kedvezően, oldalról sütött, mivel a rómaiak arccal délnek, a punok északnak fordulva álltak. (9) A szél azonban, amelyet a helybéliek volzurnusnak neveznek, szembefújt a rómaiakkal, teleszórta az arcukat porral, és elvette előlük a kilátást. 47. (1) Miután felhangzott a csatakiáltás, a segédcsapatok rohamával és a könnyűfegyverzetűek összecsapásával megkezdődött az ütközet. Majd a gall és hispán lovasságból álló balszárny ütközött meg a római jobbszárnnyal, de egyáltalán nem a lovas csatákban szokásos módon. (2) Szemtől szemben egymásnak rontva kellett ugyanis küzdeniük, mert egyik oldalról a folyó, a másikról a gyalogosok csatasora fogta közre őket, így nem volt helyük manőverezni. (3) Iehát mindkét fél egyenesen tört előre; lovaik végül megálltak, és egy tömegben zsúfolódtak össze, a lovasok pedig összekapaszkodva igyekeztek egymást lerántani a lóról. Küzdelmük ekkor már nagyrészt gyalogos ütközetté alakult át. Adázul harcoltak ugyan, de nem sokáig; a római lovasok alulmaradtak és megfutamodtak. (4) A lovas csata vége felé megkezdődött a gyalogság küzdelme. Kezdetben, amíg megtartották a csatarendet, a gallok és hispánok egyenlő erővel és elszánt! A kelta harcosok öntudatához hozzátartozott, hogy a lehető legkevesebb védőfegyverzettel (így sisak, vért, sőt ruha nélkül) indultak csatába, ezzel még inkább kiemelve halálmegvető bátorságukat. Ezenfelül a meztelenségnek valószínűleg szakrális-mágikus szerepe is volt náluk. ? Polübiosznál (III. 114. 7) a jobbszárny élén Hannót találjuk. 112
