Oldal 87 [87]
OCR
19. (1) Ennek a nyárnak az elején Hispániában is megkezdődött a háború szárazon és vízen. (2) Hasdrubal a bátyjától kapott, felszerelt és harcra kész hajóhadat! tíz új hajóval erősítette meg. (3) Ezt a 40 hajóból álló flottát átadta Himilkónak, és úgy indult el UJ-Karthágóból, hogy hajói a part mentén haladtak, a sereg pedig a parton vonult, készen az ütközetre, bármelyik seregrész találkozzon is az ellenséggel. (4) Gnaeus Scipiónak, amikor megtudta, hogy az ellenség kimozdult téli szállásáról, először ugyanez volt a terve. Később azonban, mivel széltében elterjedt a hír, hogy az ellenséghez új segédcsapatok csatlakoztak, óvatosságból nem akart szárazföldi ütközetet kezdeni, inkább behajózta válogatott katonáit, és 35 hajóval elindult az ellenség elé. (5) Két nappal azután, hogy Tarracót elhagyta, 10 mérföldre a Hiberus folyó torkolatától eljutott egy kikötőhelyhez. Két masszaliai felderítőhajót küldött előre; ezek jelentették, hogy egy pun hajóhad horgonyoz a folyó torkolatában, táboruk pedig ott áll a parton. (6) Azzal a szándékkal, hogy egyszerre üt rajta a mit sem sejtő ellenségen, és általános rémületet kelt közöttük, felszedte a horgonyokat, és megindult az ellenség felé. Hispániában sok magaslaton állnak tornyok, amelyek a tengeri rablók elleni harcban egyaránt működnek őrtoronyként és erődként. (7) Az ellenség egy ilyen toronyból pillantotta meg először a közeledő hajókat, és leadták a vészjelet Hasdrubalnak. Erre előbb kezdődött meg a mozgósítás a szárazföldön, a táborban, mint a parton a hajóknál, hiszen a római hajóhad még nem bukkant elő a hegyfok mögül, és sem az evezőcsapásokat, sem a hajóktól eredő egyéb zajt nem lehetett hallani. (8) Hasdrubal máris egymás után küldte a lovasokat a parton sétálgató vagy a sátrukban heverésző embereihez — akik aznap bármire inkább számítottak, mint ellenségre és ütközetre —, és megparancsolta, hogy azonnal szálljanak hajóra és ragadjanak fegyvert, mert a római hajóraj már nincs messze a kikötőtől. (9) Ezzel a paranccsal vágtattak szerteszét a kiküldött lovasok. Csakhamar maga Hasdrubal is megjelent egész seregével. Mindenütt nyüzsgés volt és felfordulás: evezősök és katonák egyszerre rohantak a hajókra, nem is úgy, mint akik csatába indulnak, inkább mintha menekülnének a szárazföldről. (10) Alig szálltak fel mindnyájan a hajókra, egyesek, miután eloldották a kikötőköteleket, ráfuttatták a hajót a horgonykötélre, mások elvágták a horgonyköteleket, hogy ne fogja őket vissza semmi, és a nagy kapkodásban a harcra készülő katonák a matrózokat akadályozták munkájukban, a sürgölődő tengerészek miatt pedig a katonák nem tudtak nyugodtan felfegyverkezni. ! Vö. XXI. 22. 4. 86
