Page 84 [84]
OCR
latokon vezette vissza seregét, miután 400 szövetséges lovassal felderítő útra küldte Lucius Hostilius Mancinust. (5) Mancinus egyike volt a lovassági főparancsnok lázító beszédeit rendszeresen hallgató ifjaknak. Először csak addig nyomult előre, ameddig még biztos távolságból figyelhette az ellenséget, ahogy az felderítéskor szokás. Majd amikor észrevette a falvakban szanaszét kóborló és fosztogató numidákat, élve az alkalommal néhányat le is kaszabolt közülük. Ekkor már csak a küzdelem érdekelte. (6) Feledte a dictator utasitasat is, aki meghagyta, hogy csak addig nyomuljon előre, ameddig biztonságban teheti, és forduljon vissza, még mielőtt az ellenség látótávolságába kerül. (7) A numidák egymás után lovagoltak elé és futottak meg előle, és így lovait és embereit kifárasztva egészen a táborukig csalogatták. (8) Ezután Karthalon, az ellenséges lovasság főparancsnoka teljes vágtában rájuk támadott, és még dárdahajításnyira sem ért, máris megfutamította őket. Mintegy öt mérföldön keresztül kitartóan követte a menekülőket. (9) Mancinus belátta, hogy az ellenség nem tágít, és lehetetlenség egérutat nyerni. Ezért buzdító szavakat intézett övéihez, és visszafordult, hogy felvegye a harcot, bár minden tekintetben egyenlőtlen küzdelem várt rá. (10) Így aztán őt és válogatott lovasait körülfogták és levágták, a többiek pedig fejvesztve menekültek először Calesba, majd szinte járhatatlan hegyi ösvenyeken a dictatorhoz. (11) Éppen ezen a napon csatlakozott Fabiushoz seregével Minucius, miután azt a feladatot kapta, hogy őrséggel szállja meg a Tarracina fölött húzódó, szűk kijáratával a tengerre nyíló szorost, nehogy Hannibal a Via Appián haladva Sinuessából betörhessen a római területre. (12) A dictator és a lovassági főparancsnok egyesítette seregét, majd tábort vert az út mentén, amelyen Hannibalnak el kellett vonulnia. Két mérföld távolságra volt tőlük az ellenség. 16. (1) Másnap a punok menete teljesen betöltötte a két tábor között húzódó útszakaszt. (2) Noha a rómaiak közvetlenül a sánc előtt álltak fel, kétségtelenül kedvezőbb helyen, Hannibal mégis felhatolt odáig harckész gyalogosaival és lovasaival, hogy nyugtalanítsa őket. A punok oda-odacsaptak, hol támadtak, hol visszavonultak, a római csatarend azonban mozdulatlanul egy helyben állt. (3) Az ütközet lassan folyt, inkább a diczator, mint Hannibal kívánsága szerint. (4) A rómaiak vesztesége 200, az ellenségé 800 ember volt. Most, hogy a rómaiak megszállták a Casilinumba vezető utat, úgy látszott, Hannibalt sikerült körülzárni; ráadásul míg a rómaiak ellátásáról Capua, Samnium és a sok gazdag szövetséges hátországa gondoskodott, a punoknak Formiae sziklái és a homokos, mocsaras Liternus között, a félelmetes rengetegekben kellett volna kitelelniük. (5) Hannibal jól látta, hogy saját módszereivel fordul83
