Oldal 61 [61]
OCR
inkább temetkeztek. (9) Aztán olyan harapós hideg következett, hogy ha valaki kikecmergett az emberek és állatok földön heverő, szánalmas tömegéből, és talpra akart állni, sokáig nem volt rá képes, mert inai megmerevedtek a hidegtől, és alig működtek az ízületei. (10) Aztán, amikor végre életet vertek magukba, mozogni kezdtek, magukhoz tértek, és imitt-amott tüzeket gyújtottak, tehetetlenségében ki-ki a másikat hívta segítségül. (11) Két napig időztek ezen a helyen, mintha ostromzár alatt lettek volna. Sok ember, sok málhás állat veszett oda, valamint hét elefánt azok közül, amelyek túlélték a trebiai csatát." 59. (1) Hannibal leereszkedett az Appenninekből, majd táborával visszaindult Placentia felé, és mintegy tíz mérföldre a várostól megállapodott. Másnap 12 000 gyalogossal és 5000 lovassal indult az ellenségre. (2) Nem húzódozott az ütközettől Sempronius consul sem, aki immár visszatért Rómából. Aznap három mérföld távolság választotta el a két tábort. (3) Másnap iszonyú hévvel és váltakozó hadiszerencsével ütköztek meg. Az első összecsapás után a rómaiak olyan fölénybe kerültek, hogy nemcsak a csatában győzték le az ellenséget, hanem egészen a táboráig üldözték, majd a tábort is ostrom alá vették. (4) Hannibal csak néhány védőt hagyott a sáncokon és a kapuknál, a sereg többi részét zárt alakzatban a tábor közepén sorakoztatta fel, megparancsolva, hogy éber figyelemmel várják a jeladást a kitörésre. (5) Már a nap kilencedik órája felé járt az idő, amikor a római vezér, látva, hogy hiába fárasztja katonáit, nincs remény a tábor elfoglalására, visszavonulót fújt. (6) Amikor ezt Hannibal meghallotta, és látta, hogy lanyhul a csata, és az ellenség visszahúzódott a tábortól, lovasságát azonnal támadásra küldte ellenük jobb és bal oldalról, ő maga pedig a gyalogság főerejével középen rontott ki a táborból. (7) Aligha lett volna ennél kegyetlenebb és a két fél nagy veszteségeiről hírhedtebb csata, ha az idő megengedte volna, hogy hosszúra nyúljon a küzdelem. (8) De az ádáz dühvel megkezdett harcot félbeszakította az éjszaka. Így hevesebb volt az összecsapás, mint az öldöklés, és ahogy nagyjából egyenlő esélyekkel harcoltak, úgy egyforma veszteségekkel is váltak szét. Egyik oldalon sem esett el több 600 gyalogosnál és feleannyi lovasnál. (9) De a rómaiak vesztesége érzékenyebb volt, mint azt a számok alapján sejtenénk, mert az elesettek között több lovag, öt katonai zribunus és három szövetséges parancsnok is volt. ! A sikertelen appennini átkelés valószínűleg csak történetírói fikció; nehéz ugyanis elképzelni, hogy Hannibal komoly ok nélkül nekivágott volna egy ilyen útnak bizonytalan időjárási viszonyok mellett. 60
