Oldal 36 [36]
OCR
higgyenek benne, hogy útjuk csak a Liberis és Róma falai között elterülő síkságon ér majd véget! 31. (1) Miután buzdító szavaival fellelkesítette őket, elrendelte, hogy pihenjék ki magukat, és készüljenek fel az útra. (2) Másnap fölfelé indult a Rhodanus partja mentén, Gallia belsejébe — nem mintha ez lett volna a legegyenesebb út az Alpokhoz, de úgy vélte, minél távolabb kerül a tengertől, (3) annál kevésbé találkozhat a római sereggel, amellyel nem szándékozott megütközni, amíg meg nem érkezik Itáliába. (4) Negyedik táborhelye a , Szigetnél" volt. Itt egyesülnek az Alpok különböző részeiből lezúduló folyók, az Isara! és a Rhodanus, nagy területet fognak közre, és ezt a köztük elterülő síkságot nevezik Szigetnek. (5) Allobroxok laknak a közelben, akik gazdagságban és hírnévben már akkor sem maradtak el egyetlen galliai nép mögött sem. (6) Ekkor éppen megosztotta őket az, hogy két testvér küzdött egymással a királyi hatalomért. Braneust, az idősebbet ugyanis, aki előzőleg uralmon volt, fiatalok egy csoportja segítségével megpróbálta megbuktatni az öccse, akinek joga ugyan nemigen volt a trónra, de ereje annál több. (7) Hannibalnak a legjobbkor jött, hogy őt kérték fel a viszály eldöntésére, és mint a királyság ügyében felkért döntőbíró, a vének tanácsa és a vezetők kívánságát figyelembe véve az idősebb testvért ültette vissza a trónra. (8) Ezért a jótéteményéért bőségesen adtak neki élelmet és minden egyéb felszerelést, főképpen ruhákat, amelyekkel az Alpok hírhedt hidege miatt el kellett látnia seregét. (9) Hannibal, miután lecsillapította az allobroxok viszálykodását, immár az Alpok felé folytatta útját, de nem egyenes irányban, hanem balra kanyarodva a tricastinusok területén át. Majd a vocontiusok földjének legszélén keresztül a tricoriusok területére vonult. Utján sehol sem ütközött akadályba, míg el nem jutott a Druentia folyóhoz.? (10) Ez is az Alpokból ered, és Gallia folyói közül ezen a legnehezebb átkelni. (11) Noha roppant víztömeget hömpölyget, nem tűri hátán a hajókat, ugyanis nem állandó partok között, hanem egyszerre több, mindig változó mederben folyik, mindig másutt alakít ki sekélyebb és mélyebb szakaszokat, ezért gyalog is nehéz rajta átlábalni. Sőt málladozó sziklákat is görget, és aki belegázol, sehol sem találhat szilárd és biztos talajra. (12) Ráadásul akkor a záporesők még jobban megduzzasztották, ezért az átkelés nagy ! Clüver szövegjavítása a mértékadó kéziratok Sarar olvasata helyett. A mai Isére folyóról van szó. Az eredeti kódexolvasat hívei a Sarar folyót a mai Aygues folyóval azonosítják. ? Livius útvonalleírása meglehetősen következetlen. 35
