OCR
feljebb lévő partszakaszon, mint egy pallót. Ezután beterítették földdel, hogy az állatok olyan bátran léphessenek rá, mintha szilárd talajon járnának. (8) Ehhez azután egy ugyanilyen szélességű, 100 láb hosszú, a folyón való átkelésre alkalmas tutajt erősítettek. Az elefántokat! átterelték a rögzített tutajon, mint valami úton, elöl a teheneket. Amikor átértek a hozzákötött kisebbik tutajra, eloldották a lazán rögzített köteleket, és néhány könnyű járású hajó átvontatta a tutajt a túlsó partra. Az első állatok átszállítása után visszatértek a többiért is, és ugyanígy vitték át őket. (10) Az egybefüggő pallóhoz hasonló részen minden félelem nélkül haladtak át, csak akkor kezdtek nyugtalankodni, amikor az eloldozott tutaj elragadta őket társaiktól a folyó közepére. (11) Itt a szélén állók a víztől való félelmükben hátrálni, lökdösődni kezdtek, jókora zűrzavart keltve. Végül azonban, amikor már mindenfelé csak vizet láttak maguk körül, maga a félelem csendesítette le őket. (12) Néhány megvadult állat bele is zuhant a folyóba, de már a súlyuknál fogva sem sodródtak el. Hajtóikat ledobták magukról, és lépésről lépésre kitapogatva a sekélyebb helyeket, ezek is kijutottak a szárazra. 29. (1) Míg az elefántok átszállítása folyt, Hannibal 500 numida lovast küldött a római táborhoz, hogy derítsék fel, hol tartózkodnak, mennyien vannak, és mire készülnek. (2) Ezzel a lovas csapattal szembetalálkozott a Rhodanus torkolatától kiküldött 300 római lovas, akikről fentebb esett szó." Hevesebb csatát vívtak, mint a küzdők száma alapján várni lehetett volna. (3) A sok sebesülésről nem is beszélve, a két oldalon csaknem ugyanannyi volt az elesettek száma, és a már rendkívül kimerült rómaiakat csak a numidák rémült megfutamodása segítette győzelemhez. A győztes csapatból mintegy 160-an estek el, nem is mind rómaiak, hanem részben gallok, a vesztesek közül pedig több mint 200-an. (4) Ez volt a háború kezdete, amely előjelértékű is volt: megjósolta a rómaiaknak a végső sikert, de egyúttal azt is, hogy kétesélyes küzdelem és tömérdek véráldozat vezet majd odáig. (5) Miután a két vezérhez katonáik visszatértek az összecsapásból, Scipio nem ragaszkodhatott többé eredeti elképzeléséhez. Nem tehetett mást, mint hogy igazodik az ellenség terveihez és kezdeményezéseihez. (6) De Hannibal is elbizonytalanodott: folytassa-e megkezdett útját Itália felé, vagy pedig ütközzön meg az első római sereggel, amely az útjába került? Az azonnali ütközet tervéről lemondott, amikor megérkeztek a boiusok követei és Magalus fejedelem, akik megígérték, hogy útján vezetői, a veszedelmekben társai lesznek, és azt tanácsol! Conway szövegjavítása itt az egyszerre átszállított elefántok számát (három) is megadja. 2 Vô. XXI. 26. 5. 33