OCR
24. (1) Ezután, nehogy katonái lázongani kezdjenek a késlekedés és a semmittevés miatt, megmaradt csapataival átkelt a Pireneusokon, és Iliberri város! mellett ütött tábort. (2) A gallok hallották ugyan, hogy a háború Itália ellen készül, mégis — mivel híre ment, hogy a Pireneusok túlsó oldalán a hispánokat leigázták, és erős megszálló sereget hagytak náluk — jó néhány törzs a szolgaságtól félve fegyvert fogott, és Ruscino mellett gyülekeztek. (3) Hannibal, amikor erről értesült, inkább az időveszteségtől, mint a háborútól tartva követeket küldött a fejedelmeikhez, és ezt üzente nekik: Szeretne velük személyesen tárgyalni, ezért vagy ők jöjjenek közelebb Iliberrihez, vagy ő vonul előre Ruscinóig, hogy közelebb lévén egymáshoz, könnyebben létrejöjjön a találkozó. (4) Szívesen fogadja őket saját táborában, de akár ő maga is kész ellátogatni hozzájuk. Vendégként, nem ellenségként jött Galliába, és ha a gallok is úgy akarják, nem is fogja kardját kivonni, amíg meg nem érkezett Itáliába. — (5) Ezt az üzenetet vitték el a követek. A gall fejedelmek erre tüstént Iliberrihez vonultak seregükkel, és vonakodás nélkül felkeresték Hannibalt, aki megnyerte őket ajándékaival; ők pedig megengedték, hogy seregével zavartalanul átvonuljon a területükön Ruscino városa mellett. 25. (1) Közben Itáliába nem jutott el más hír, csak amit a masszaliai követek jelentettek Rómában: hogy Hannibal átkelt a Hiberuson. (2) Erre, mintha már az Alpokon is átkelt volna, a boiusok fellázították az insubereket, és elpártoltak, nem is annyira a római nép ellen táplált régi gyűlöletből, inkább nehezteltek, amiért nemrég két co/onia alakult a Pó melléki gall területen: Placentia és Cremona. (3) Ezért hirtelen fegyvert ragadtak, és betörtek erre a vidékre, akkora rémületet és felfordulást keltve, hogy nemcsak a földművesek tömege, de még Gaius Lutatius, Gaius Servilius és Marcus Annius, a földek kiosztására odaérkezett ¢riumvirek sem biztak Placentia falainak védelmében, és Mutinaba menekiiltek. (4) (Lutatius személye nem kétséges, de némelyik évkönyv Annius és Servilius helyett Manius Aciliust és Gaius Herenniust említi, mások pedig Publius Cornelius Asinát és Gaius Papirius Masót. (5) Az is bizonytalan, hogy milyen minőségükben bántalmazták őket a boiusok: mint számonkérés végett hozzájuk küldött követeket, vagy pedig mint földosztó zriumvireket.) (6) A gallok körülzárták őket Mutinában, de minthogy az ostromhoz nem értettek, ostromművek készítéséhez pedig végképp lusták voltak, a falakban nem tettek kárt, csak tétlenül tanyáztak körülöttük. Aztán színleg megkezdték a béketár! A területet akkoriban az arecomicus volcák gall törzse lakta. 29