Page 149 [149]
OCR
(15) A Város is épp elég beszédtémát kínál. Locsogjon inkább ezekről, és vegye tudomásul, hogy nekünk elég a haditanács, nem kell még ő is hozzá! (16) Beszéde után, március 31-én megtartották a Latin Ünnepeket, ! előírás szerint bemutatták az áldozatot a hegyen, aztán a consul és Gnaeus Octavius Praetor azonnal elutaztak Makedóniába. (17) A feljegyzések szerint a consult a szokottnál nagyobb ünneplő tömeg kísérte ki, és az embereket az az előérzetszerű, majdnem bizonyos remény töltötte el, hogy itt a makedón háború vége, és a consul hamarosan nagyszerű diadalmenetben tér vissza. 23. (1) Mialatt Itáliában ez történt, Perszeusz belátta, hogy nem halaszthatja tovább már megkezdett tervének véghezvitelét, hogy megnyeri szövetségesének Gentioszt, Illíria királyát, amire eddig nem tudta rávenni magát, mert sok pénzébe került volna. (2) Most ugyanis már azzal kellett szembesülnie, hogy a rómaiak behatoltak a szurdokba, és döntő, végső szakaszához közeledik a háború. Így, miután követe, Hippiasz útján megígérte, hogy kifizet 300 talentum ezüstöt azzal a feltétellel, hogy túszokat cserélnek, Pantaukhoszt, az egyik leghűségesebb bizalmasát küldte el, hogy üsse nyélbe a dolgot. (3) Pantaukhosz a labeaszok földjén, Meteónnál találkozott az illír királlyal. Itt kivette a királytól az esküt, és megkapta a túszokat. Gentiosz is küldött egy követet, név szerint Olümpiónt, hogy eskesse meg Perszeuszt, és vegye át tőle a túszokat. (4) Vele együtt még többeket elküldött, hogy hozzák el a pénzt. Pantaukhosz javaslatára kijelölte követeknek Parmeniónt és Morkoszt, hogy ők is menjenek el Rhodoszra a makedón küldöttséggel. (5) Ök azt az utasítást kapták, hogy csak akkor induljanak el Rhodoszra, ha a király már letette az esküt és átadta a túszokat meg a pénzt. Két király neve már biztosan eleget nyom a latban a rhodosziaknál, hogy fegyvert fogjanak Róma ellen; (6) márpedig ha megnyerik szövetségesnek ezt az államot, amely most a legnagyobb tengeri hatalom hírében áll, a rómaiak szárazon és vízen egyaránt felhagyhatnak minden reménnyel. (7) Perszeusz teljes lovasságával kivonult az Elpeiosz folyó mellett lévő táborából a közeledő illír követek elé, és Dionnál találkozott velük. (8) Itt teljesítették a megállapodás feltételeit a lovasság gyűrűjében. A király ugyanis azt akarta, hogy ők is tanúi legyenek a Gentiosszal kötött szövetségi szerződés ünnepélyes szentesítésének, úgy vélve, ez is jócskán emeli majd a moráljukat. (9) Mindenki szeme láttára átadták egymásnak a túszokat is. Azokat, akik a pénzért ! Lásd a XLIV. 19. 4 jegyzetét. 148
