Oldal 147 [147]
OCR
fújná a szél. Úgy vették észre, hogy ennek a királynak a hozzáállása nem megbízható. De amennyire nem lehet építeni Eumenészre, Attalosz hűsége annyira tántoríthatatlan. 21. (1) A megbízottak meghallgatása után Lucius Aemilius bejelentette, hogy most tesz előterjesztést a senazusban a háború ügyében. (2) A senazus úgy döntött, hogy a nyolc légió ¢ribunusait felerészben a nép, felerészben a consulok válasszák ki, és ebben az évben csak olyanokat választhatnak meg, akik már viseltek tisztséget. (3) Ezután Lucius Aemilius az összes katonai íribunus közül válassza ki, hogy kiket akar a két makedóniai légió fölé rendelni. A Latin Ünnepek befejezése utan Lucius Aemilius consu/ és Gnaeus Octavius praetor, akinek a hajöhad jutott, induljanak el hadszintertikre.— (4) Harmadiknak Lucius Anicius praetort rendelték melléjük, aki az idegenek jogvitáinak intézését kapta; úgy döntöttek, hogy az illíriai hadszíntéren, Lükhnidosz mellett ő váltsa fel Appius Claudiust. (5) A sorozást Gaius Licinius consul gondjaira bízták. Utasították, hogy sorozzon be a római polgárok közül 7000 gyalogost és 200 lovast, (6) a latin szövetségeseket pedig kötelezze 7000 gyalogos és 400 lovas kiállítására; (7) továbbá írjon Gnaeus Serviliusnak, Gallia provincia kormányzójának, hogy sorozzon be 600 lovast. (8) Ugy rendelkeztek, hogy ezt a sereget a lehető leggyorsabban küldje át tiszttársához Makedóniába. Ezen a hadszíntéren nem lehet több két légiónál, így azokat kell úgy feltölteni, hogy mindegyikben 6000 gyalogos és 300 lovas legyen; a többi gyalogost és lovast szét kell osztani a helyőrségekbe, (9) aki pedig nem alkalmas a katonai szolgálatra, azt le kell szerelni. A szövetségesektől ezenkívül még 10 000 gyalogos és 800 lovas kiállítását követelték. (10) Ezeket a csapatokat Anicius praetor kapta, a két 5200 gyalogost és 300 lovast számláló légión kívül, amelyeket neki kellett átszállítania Makedóniába. A hajóhad számára is soroztak 5000 főnyi legénységet. (11) Licinius consult utasították, hogy két légióval biztosítsa a maga hadszínterét, és ezeket erősítse meg 10 000 szövetséges gyalogossal és 600 lovassal. 22. (1) Miután a senatus meghozta határozatait, Lucius Aemilius consul kiment a Curiából a nép elé, és így beszélt hozzájuk: (2) ,Ugy vettem észre, polgárok, hogy sokkal többen gratuláltak nekem akkor, amikor a sorsolásnál Makedóniát kaptam, mint amikor consullá választottak, vagy amikor átvettem tisztségemet. (3) Ez csakis azért történhetett, mert úgy gondoljátok, hogy én a római nép tekintélyéhez méltó módon fejezhetem be az oly régóta húzódó makedón háborút. Remélem, az istenek is támogatták a 146
