Oldal 133 [133]
OCR
nélkül kibírja a közeledő veszély kezdeti látszatát, és megvédi saját birodalmát, a rómaiak nem vonulhattak volna vissza a lempén keresztül Ihesszáliába, és utánpótlást sem szállíthattak volna ebből az irányból. (7) A Tempé szurdokan ugyanis még akkor is nehéz átkelni, ha az utat nem veszélyezteti az ellenség. (8) Öt mérföldön át olyan szűk az út, hogy egyetlen megterhelt jószág is alig fér el rajta, kétoldalt pedig olyan meredek sziklafalak határolják, hogy ha az ember lenéz, beleszédül a feje és a lelke. A völgy aljában folyó Péneiosz morajlása és mélysége szintén nem valami megnyugtató. (9) Ennek a természettől fogva is veszedelmes helynek négy különböző pontját szállták meg királyi őrségek: (10) az első közvetlenül a bejárathoz települt, Gonnoi mellé, a második a Kondülon nevű bevehetetlen erődbe, a harmadik Lapathusz környékére az úgynevezett Kharaxhoz, (11) a negyedik pedig közvetlenül az útra, a völgy középső, legszűkebb részére, amelyet akár tíz katonával is könnyen meg lehet védeni. (12) Ha a Tempé völgyében mind a rómaiak utánpótlási vonalát, mind viszszavonulási lehetőségüket elvágták volna, azok kénytelenek lettek volna a hegyeken át visszatérni, amerről jöttek. (13) Odafelé még ki tudták ugyan játszani az ellenség figyelmét, de nyíltan, a hegycsúcsokat megszálló makedónok szeme láttára ez már nem sikerült volna, ráadásul az egyszer már kiállt nehézségek emléke is elcsüggesztette volna őket. (14) Nem maradt volna más megoldás, ha már belevágtak ebbe a meggondolatlan vállalkozásba, mint hogy Dionnál Makedónia felé, az ellenséges csapatokon keresztül próbáljanak kijutni. Ez szintén roppant feladat lett volna, ha az istenek meg nem fosztják a királyt józan eszétől. (15) Itt ugyanis az Olümposz lába és a tenger között alig egy mérföldnyi széles síkság nyílik, amelynek egyik felét elfoglalja a Baphüra folyó széles, mocsaras torkolatvidéke, a másikat pedig Zeusz szentélye és a város. (16) A megmaradt keskeny sávot pedig egy kisebb árokkal és sánccal is el lehetett volna zárni; kő és erdei fa pedig rengeteg volt a környéken, úgyhogy akár falat is húzhattak, tornyokat is emelhettek volna. (17) De ezekből a lehetőségekből semmit sem vett észre a király, akinek elméjét homályba borította a váratlan rémület; inkább mindenhonnan visszavonta őrségeit, védtelenül hagyta országát az ellenség előtt, és Püdnáig menekült vissza. 7. (1) A consul látva, hogy biztonságának és reményeinek legfőbb záloga az ellenség ostobasága és tehetetlensége, futárt küldött vissza Lariszába Spurius Lucretiushoz, hogy foglalja el a Tempé körüli erődöket, amelyeket az ellenség kiürített, és előreküldte Popilliust, hogy derítse fel Dion környékén az átkelési lehetőségeket. Amikor megtudta, hogy minden irányban minden út szabad, (2) kétnapi menetelés után megérkezett Dionhoz, és közvetlenül a templom mellett 132
