Oldal 124 [124]
OCR
tudjanak egykönnyen behatolni Illíriába vagy Makedóniába -, roppant fáradságos utazás után végül megérkeztek Szkodrába. (2) Gentiosz király Lisszoszban tartózkodott. Ide hívatta a követeket, akik átadták a rájuk bízott üzenetet. Jóindulattal hallgatta őket, de olyan választ adott nekik, amivel nem sokra mentek: a szándék megvan benne, hogy háborút kezdjen a rómaiak ellen, de a megvalósításhoz elsősorban pénz kellene. (3) Ezt a választ megvitték Sztüberrába a királynak, aki éppen akkor árusította ki az illír foglyokat. Azonnal visszaküldte ugyanezeket a követeket Glaukiasz, a királyi testőrség egyik tagja kíséretében, de pénzről egy szót sem szólt, noha csakis ezzel lehetett volna rávenni a pénzszűkében lévő barbárt a háborúra. (4) Ezután feldúlta Ankürát, majd seregét ismét visszavezette a peneszták földjére, megerősítette a helyőrségeket Hüszkanában és a körülötte elfoglalt összes erődben, és visszatért Makedóniába. 21. (1) Illiria élén Lucius Coelius rémai /egatus állt. Amíg a király arrafelé járt, mozdulni sem mert; csak miután az hazaindult, akkor tett kísérletet a peneszták földjén Hüszkana visszafoglalására. Véres vereséget szenvedett az ottani makedón helyőrségtől, így csapataival visszatért Lükhnidoszba.!" (2) Innen néhány nap mülva elküldte a penesztäk földjere a fregellaebeli Marcus Trebelliust egy elég erős csapattal, hogy vegye át a túszokat azoktól a városoktól, amelyek hűségesen kitartottak a római barátság mellett, (3) és keresse fel a parthinoszok területét is, akik szintén kötelezték magukat, hogy túszokat adnak. Irebellius mindkét néptől bonyodalom nélkül megkapta a túszokat. A peneszták lovasait Apollóniába, a parthinosz lovasokat Dürrhakhionba (akkoriban elterjedtebb görög nevén Epidamnoszba) küldték. (4) Appius Claudius, mivel szerette volna kiköszörülni az Illíriában esett csorbát, ostrom alá vette a Phanoté nevű épeiroszi erődítményt. A római seregen kívül khaoniai és theszprótiai segédcsapatokat is vitt magával, összesen mintegy 6000 főt, (5) de semmire nem ment vele, mert Kleuasz, akit Perszeusz otthagyott, erős helyőrséggel védte a várost. Perszeusz Elimeiához vonult, a város környékén megszemlélte seregét, majd az épeirosziak? hívására Sztratosz alá indult. (6) Sztratosz volt akkoriban Aitólia legerősebb városa, az Ambrakiai-öböl fölött, az Inakhosz folyó közelében. A király 10 000 gyalogossal és — a szűk és egyenetlen utak miatt — mindössze 300 főnyi lovas csapattal indult el oda. (7) Harmadnap elérkezett a Kitiosz! Lásd a XLIII. 18. 6 jegyzetét. ? Az épeirosziak valószínűleg elírás folytán kerültek ide az aitólok helyett. 123
