Oldal 95 [95]
OCR
hetetlen természetű nép is megzavarodott. . . . ándzsákkal támadtak a gyalogosokra ... a lovaknak hol az inait vágták át, hol alulról szúrták őket hasba. (4) Perszeusz elől, aki a centrum ellen intézett támadást, a görögök az első rohamra megfutottak, az ellenség pedig veszedelmesen szorongatta őket hátulról. Ám most, amikor elbillenni látszott a csata mérlege, rendkívül jókor lépett közbe a thesszáliai lovasság, amely eddig a balszárnytól kis távolságban, tartalékban várakozott a csata területén kívül, és csak szemlélője volt a harcnak. (5) Lassanként, egységeiket megtartva visszahúzódtak, és miután csatlakoztak Eumenész segédcsapataihoz, ezekkel együtt befogadták egységeik közé a menekülés közben szétszóródott szövetségeseket, sőt mivel az ellenség némiképp fellazult alakzatban üldözte őket, még az előrenyomuláshoz is volt bátorságuk, és sok szembejövő menekülőt engedtek be maguk közé. (6) A király emberei, akik üldözés közben már maguk is szétszóródtak, nem mertek közelharcba bocsátkozni rendezetten, szilárd léptekkel haladó egységeikkel. (7) A lovas csatában győztes király felkiáltott," hogy már csak egy kis segítség kell, és el is dőlt a háború. Buzdító szavai közben éppen a legjobbkor érkezett meg a phalanx Hippiasz és Leonnatosz vezetésével, akik sajat szakallukra siettek oda a sikeres lovas csata hírének hallatán, hogy ők is támogassák a merész kezdeményezést. (8) Miközben a király remény és aggodalom között hánykolódott, hogy bele merjen-e vágni ekkora vállalkozásba, a krétai Euandrosz (aki Delphoiban segédkezett az Eumenész elleni merénylet végrehajtásánál), amint meglátta a hadijelvények alatt közeledő gyalogosok menetét, (9) odafutott Perszeuszhoz, és intő beszédbe fogott: ne szálljon a fejébe a nagy szerencse, és ne tegye meggondolatlanul, fölöslegesen kockára egész birodalma sorsát. (10) Ha beéri ezzel a győzelemmel, és aznapra abbahagyja a harcot, akár tisztességes békefeltételeket is elérhet, ha pedig a háború folytatása mellett dönt, hadiszerencséjének köszönhetően igen sok szövetségest nyerhet meg magának. (11) A király inkább erre az elhatározásra hajlott. Megdicsérte Euandroszt, majd parancsot adott, hogy forduljanak vissza, a gyalogosok térjenek vissza a táborba, és a lovasoknak is visszavonulót fúvatott. 60. (1) A római seregből ezen a napon 200 lovas és nem kevesebb mint 2000 gyalogos esett el, és mintegy 600-an kerültek fogságba. A király emberei közül 20 lovas és 40 gyalogos veszett oda. (2) Amikor a győztesek visszatértek tábo! A fordítás Madvig kiegészítésén alapul. 2 Vö. XLII. 15. 3. 94
