Oldal 73 [73]
OCR
Gnaeus Sicinius, akit tisztségének letétele előtt előreküldtek a hajóhadhoz és a hadsereghez Brundisiumba, 5000 gyalogossal és 300 lovassal! átkelt Épeiroszba, és most Apollónia környékén, a Nümphaionnál táborozott. (9) Innen sribunusokat küldött 2000 emberrel a dasszaréták és illírek erődjeinek megszállására, akik maguk kértek helyőrségeket, hogy nagyobb biztonságban legyenek a szomszédos makedónok támadásaival szemben. 37. (1) Néhány nap múlva? a Hellaszba küldött követek, Ouintus Marcius, Aulus Atilius, Publius és Servius Cornelius Lentulus és Lucius Decimius 1000 gyalogossal megérkeztek Korkürára. Itt felosztották egymás között, hogy ki melyik vidékre megy, és megosztoztak a katonákon is. (2) Decimiusnak Gentiosz illír királyt kellett felkeresnie azzal a megbízatással, hogy ha úgy látja, a király tiszteletben tartja valamennyire a rómaiakhoz fűződő baráti kapcsolatát, próbálja háborús szövetségesnek is megnyerni. (3) A két Lentulust Kephalléniára küldték, hogy keljenek át a Peloponnészoszra, és még a tél beállta előtt járják végig a nyugati tenger partvidékét. (4) Marciusnak és Atiliusnak Épeiroszban, Aitóliában és Ihesszáliában kellett körutat tennie, majd körül kellett nézniük Boiótiában és Euboián, azután pedig átkelniük a Peloponnészoszra; (5) megállapodtak, hogy itt találkoznak majd a két Lentulusszal. Korküráról való útnak indulásuk előtt levél érkezett Perszeusztól, amelyben kérdőre vonta őket, miért szállítanak a rómaiak csapatokat Hellaszba, és miért foglalnak el városokat. (6) Úgy döntöttek, nem írnak neki válaszlevelet, csak a levelet hozó futárral üzenik meg, hogy a szóban forgó városok védelme érdekében teszik. (7) A két Lentulus végigjárta a Peloponnészosz városait, és kivétel nélkül az összes államot arra buzdították, hogy olyan lelkesen és hűségesen álljanak a rómaiak mellé Perszeusszal szemben, mint a Philipposz, majd az Antiokhosz elleni háborúban. Ez a gyűléseken nagy felzúdulást keltett. (8) Az akhájok méltatlankodtak, hogy ők, akik a makedón háború első pillanatától kezdve mindenben a rómaiak rendelkezésére álltak," ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint Messzéné és Élisz lakói, akik a makedón Philipposz elleni háborúban ellenségei voltak a rómaiaknak, majd Antiokhosz oldalán fogtak fegyvert a római ! Livius itt valószínűleg más forrásra támaszkodik, mint a XLII. 27. 3-6-ban, ahol ettől eltérő számadatok szerepelnek. ? Ez valójában még 172-ben történt (vö. XLII. 52. 8). 3: Az akhájok az első makedón háborúban még Philipposszal tartottak, csak a következőben álltak a rómaiak oldalára. 72
