Oldal 60 [60]
OCR
nyithatjäk ki, hiszen határaikon kívül tilos hadműveleteket folytatniuk," (4) és noha jól tudják, hogy a numidák kiűzése még saját határaikon belüli háborúnak számítana, mégis visszatartja őket a békeszerződésnek az az egyértelmű rendelkezése, amely kifejezetten megtiltja, hogy a római nép szövetségesei ellen háborüt viseljenek.? (5) De most már nem tűrhetik tovább a király gőgjét, kegyetlenségét, mohóságát — folytatták. — Azért küldték őket ide, hogy megkérjék a senatust, tegye meg nekik a következő három dolog egyikét: (6) vagy döntse el részrehajlás nélkül, hogy meddig terjed szövetségesük, a király tulajdona és meddig a karthágói népé; vagy engedje meg a karthágóiaknak, hogy jogos és igazságos háborúban megvédjék magukat a jogtalan támadás ellen; vagy legvégső esetben, ha fontosabbnak tartja kapcsolatait, mint az igazságot, egyszer s mindenkorra határozza meg, mit akar a máséból odaajándékozni Massinissának. (7) A rómaiak bizonyára mértékletesebbek lesznek az adományozásban, és számon tartják, mit adtak oda, a királyt viszont saját önkényes elhatározásán kívül semmi sem korlátozza. Ha egyik kérésük sem teljesül, (8) és ha vétkeztek valamiben azóta, hogy Publius Scipio megadta nekik a békét, inkább a rómaiak büntessék meg őket! (9) Ők inkább választanák a védett szolgaságot a római uralom alatt, mint a Massinissa önkényének kiszolgáltatott szabadságot; (10) sőt végső soron jobb lenne számukra egyszer elpusztulni, mintsem hogy a legkegyetlenebb hóhér kénye-kedve szerint vegyenek még levegőt is. Azzal könnyezve a földre borultak, és ahogy ott hevertek, éppen olyan cellenszenvet>* keltettek a királlyal szemben, mint amekkora cszánalmat: maguk iránt. 24. (1) Az atyák úgy gondolták, megkérdezik Gulussát, van-e hozzáfűznivalója, vagy ha inkább azzal kezdené, mondja el, milyen ügyben érkezett Rómába. (2) Gulussa így felelt: Nem könnyű olyan ügyről tárgyalnia, amelyre vonatkozóan semmiféle utasítást nem kapott apjától, de apja sem tudott volna egykönnyen utasítást adni, hiszen a karthágóiak egy szót sem szóltak arról, hogy miről akarnak tárgyalni, de még arról sem, hogy Rómába készülnek. (3) Vezetőik Aesculapius szentélyében! több éjszakán át tanácskoztak titokban, amiről 1 Vö. XXX. 37.4. * Ez a feltetel ilyen formäban nem szerepel sem Liviusnäl (XXX. 37. 1-6), sem Polübiosznäl (XV. 18), de annyira evidensnek ttinik, hogy nincs okunk kétségbe vonni Livius állítását. 3 Az eredeti szöveg hiányos; a fordítás Sigonius kiegészítése alapján áll. ! Lásd a XLI. 22. 2 jegyzetét. 59
