Oldal 13 [13]
OCR
múlva Rómában is kitört a pánik és felfordulás: (3) nemcsak a valós eseményeknek terjedt híre — hogy az ellenség elfoglalta a tábort, a rómaiak pedig megfutottak —, hanem azt beszélték, minden elveszett, az egész római sereg megsemmisült. (4) Ezért, ahogy hadiállapot esetén lenni szokott, nemcsak a Városban, de egész Itáliában rendkívüli sorozást rendeltek el. Római polgárokból két légiót soroztak be, a latin szövetségeseket pedig 10 000 gyalogos és 500 lovas kiállítására kötelezték. (5) Utasították Marcus Iunius consult, hogy vonuljon át Galliába, és szedjen össze annyi csapatot a provincia törzseitől, amennyit ki tudnak állítani. (6) Egyszersmind úgy döntöttek, hogy Tiberius Claudius Nero praetor rendeletben hirdessen gyülekezőt Pisaeba a IV. légió katonáinak, valamint 5000 latin szövetséges gyalogosnak és 250 lovasnak, és amíg a consul távol van, biztosítsa ezt a hadszinteret, (7) Marcus Titinius praetor pedig rendelje Ariminumba az I. légiót ugyanennyi szövetséges gyalogossal és lovassal együtt. (8) Nero hadvezéri köpenyt öltve elindult hadszínterére, Pisaeba. Litinius, miután elküldte Ariminumba Gaius Cassius katonai /ribunust, hogy vegye ät a légió parancsnokságát, megtartotta a sorozást Rómában. (9) Marcus Iunius consul Liguriából átvonult Gallia provinciába, segédcsapatokat követelt a gall törzsektől, a coloniáktól pedig katonákat, majd megérkezett Aguileiába. (10) Itt értesült arról, hogy a sereg nem pusztult el. Levelet írt hát Rómába, hogy ne nyugtalankodjanak, majd hazaküldte a galloktól odarendelt segédcsapatokat, és útra kelt tiszttársához. (11) Rómában a váratlan hír nagy örömet szerzett. Abbahagyták a sorozást, leszerelték a már felesketett katonákat, Ariminumból pedig hazaküldték a ragály sújtotta sereget. (12) Az isztriaiak nagy létszámú csapataikkal a consul táborától nem messze állomásoztak. Amikor hírét vették, hogy megérkezett a másik consul egy újabb sereggel, szétszéledtek városaikba. A consulok visszavezették légióikat Aguileiába téli szállásra. 6. (1) Amikor végre elült az isztriaiak miatt tämadt nyugtalansäg, a senatus ügy határozott, hogy a consulok döntsék el egymás között, melyikük tér majd vissza Rómába a választógyűlés megtartására. (2) Aulus Licinius Nerva és Gaius Papirius Turdus népzribunusok nyilvános beszédeikben hevesen támadták a távollévő Manliust, és javaslatot terjesztettek elő, hogy Manlius március idusa után ne tarthassa meg fővezéri megbízatását — a consulok fővezéri hatáskörét hadszínterükön ugyanis már meghosszabbították egy évre! -, hogy így azonnal ! Ez a meghosszabbítás a választások előtt lényegében szabálytalan volt, és nyilván azért történt, hogy a íribunusokat eleve megakadályozzák Manlius bíróság elé állítában. 12
