Seite 526 [526]
OCR
a csatasorban győzte le, de még aznap elfoglalta táborát is. 3200 ellenséges katonát vágtak le, és Liguriának ez az egész vidéke megadta magát. (3) A consul azokat, akik megadták magukat, áttelepítette a síkságra, és a hegyeket helyőrségekkel rakta meg. Hamar meg is jött a levele a provinciából Rómába. Sikerei örömére háromnapos könyörgést rendeltek el. (4) A praetorok a kônyürgés alkalmával 40 kifejlett jószágot áldoztak fel. A másik consu/, Lucius Manlius semmi emlékezetes tettet nem hajtott végre Liguriában. (5) Az Alpokon túl lakó gallok közül mintegy 3000 ember jött át Itáliába. Senkit nem zaklattak háborúval, csak földet kertek a conswu/oktöl €s a senatustöl, hogy békében élhessenek a római nép fennhatósága alatt. (6) A senatus kiutasította őket Itáliából, és megbízta Ouintus Fulvius consult, hogy kutassa fel és büntesse meg azokat, akiknek vezetésével és biztatására a gallok átkeltek az Alpokon. 54. (1) Ebben az évben halt meg Philipposz makedón király, akit fia halála után megtört az öregkor és a szomorúság. (2) Démétriaszban töltötte a telet, miközben kínozta fia hiánya és a saját kegyetlensége miatti lelkiismeret-furdalás. (3) Az is zavarta, hogy másik fia már teljes bizonyossággal királynak számított a maga és mások szemében, minden tekintet őrá irányult, míg vele öregségében senki nem törődött, egyesek a halálát várták, mások pedig még erre sem vették a fáradságot. (4) Ez még inkább nyugtalanította, és vele együtt Antigonoszt, Ekhekratész fiát is, aki apai nagybátyja, Antigonosz, Philipposz hajdani gyámja nevét örökölte. Az idősebb Antigonosz királyi méltóságú férfiú volt, akit a spártai Kleomenész ellen vívott csatája! is nevezetessé tett; a görögök csak azért nevezték el , gyámnak", hogy ezzel a melléknévvel megkülönböztessék a többi hasonló nevű királytól.? (5) Az ő unokaöccse, Antigonosz volt Philipposz tiszteletben álló bizalmasai közül az utolsó, aki megvesztegethetetlen maradt, és hűségével halálos ellenségévé tette az őt amúgy sem kedvelő Perszeuszt. (6) Antigonosz - előre látva, mekkora veszélyt jelent számára, ha a birodalmat Perszeusz örökli —, (7) mihelyt észrevette, hogy a király érzelmei ingadoznak, és időnként fia után sóhajtozik, (8) hol készségesen meghallgatta őt, hol még provokálta is, emlékezetébe idézve meggondolatlan cselekedetét, gyakran pedig maga is együtt kesergett a királlyal. Mivel pedig, mint általában, az igazság most ! Ez volt 222-ben a Szellaszia melletti ütközet (vö. XXXIV. 28. 1). ? III. Antigonosz Dószón 229 és 227 között volt V. Philipposz gyámja (görög szóval epitroposz), míg 227-ben ő maga nem vette fel a királyi címet. 525
