Oldal 524 [524]
OCR
Postumius túl későn érkezett meg provinciájába ahhoz, hogy ezen a nyáron bármiféle hadműveletet végrehajthasson. 51. (1) A censorok ígéretükhöz híven egyetértésben állították össze a senazorok névjegyzékét. A senatus első emberének magát az egyik censort, Marcus Aemilius Lepidus pontifex maximust tették meg. Három embert zártak ki a senazusból; Lepidus néhányat megtartott, akiket tiszttársa nem akart beválogatni. (2) A censoroknak kiutalt és egymás közt elosztott pénzből a következő építkezéseket végeztették el: Lepidus Tarracinánál egy töltést építtetett, de ezzel nem sok népszerűséget szerzett, mert neki ott birtokai voltak, és személyes költségeit is az államnak számolta fel. (3) Megrendelte egy színház és színpad építését Apollo szentélye mellett;" fehérre meszeltette Iuppiter capitoliumi szentélyét és a kôrnyező oszlopokat, és az oszlopokról eltávolíttatta a szerinte rossz helyen lévő szobrokat, a sokféle kifüggesztett díszpajzsot és hadijelvényt. (4) Marcus Fulvius több és hasznosabb építkezést rendelt meg. Kikötőt és hidpilléreket épittetett a Tiberisen — ezekre a pillérekre csak évekkel később építtettek íveket Publius Scipio Africanus és Lucius Mummius censorok? —, (5) továbbá egy új basilicát? az új pénzváltó bódék és a halpiac mögött;! körülötte bolthelyiségekkel, amelyeket magánembereknek adott el. (6) Szintén felhúztak egy piacteret és oszlopcsarnokot a Porta Irigeminán kívül, valamint egy másik csarnokot a hajóépítő műhelyek mögött, egyet Hercules szentélyénél, egyet a Remény szentélye mögött, a Liberis mellett, egyet pedig a Gyógyító Apollén szentélyénél.° (7) Ezenkívül abból a pénzből, amelyet nem osztottak szét, közösen építtettek vízvezetéket és hozzá boltíveket. Marcus Licinius Crassus azonban megakadályozta a munkát, mert nem engedte meg, hogy a birtokán át vezessék a vizet. (8) A censorok sok kikötői vámot és egyéb járulékot vezettek be. Gondjuk volt ! Ezlett volna Róma első állandó színháza, de a terv végül valószínűleg nem valósult meg. 154-ben M. Valerius Messalla és C. Cassius Longinus censorok kezdtek újra bele, de az épületet a senatus 151 körül, még félkész állapotában leromboltatta mint az erkölcsöket veszélyeztető intézményt (lásd a XLVIII. könyv tartalmi összefoglalóját). ? Ez a híd a Pons Aemilianus (a mai Ponte Rotto), amelynek £piteset az emlitett censorok 142-ben fejezték be. Természetesen az ifjabb A fricanusról, Karthágó lerombolójáról van szó. 3 Ez a csarnok a Forum északkeleti oldalán állt; később, újjáépítése után Basilica Paulli, illetve Basilica Aemilia (et Fulvia) néven volt ismeretes. ! A régi halpiac 210-ben égett le a pénzváltó bódékkal együtt (XXVI. 27. 2-3). 5 Apollo szentélye a zöldségpiacon, Herculesé és a Reményé a marhavásártéren állt. 523
