Seite 521 [521]
OCR
Aemilius többek közt felpanaszolta, hogy Marcus Fulvius már kétszer ütötte el őt a biztos consulsägtöl;' Fulvius viszont azt sérelmezte, hogy Aemilius szüntelenül zaklatta őt,? sőt törvény előtti fogadásra is kihívta, amelyben a becsülete forgott kockán. De végül mindketten jelezték, hogy ha a másik is beleegyezik, alkalmazkodni fognak az állam számos vezetőjének akaratához. (15) Minden jelenlévő unszolására kezüket és szavukat adták egymásnak, hogy valóban abbahagyják és befejezik a gyűlölködést. Ezután általános elismerés közepette felkísérték őket a Capitoliumra. A senatus rendkívüli módon helyeselte és megdicsérte egyrészt az előkelőknek az ügyben kifejtett fáradozását, másrészt pedig a censorok meggyőzhetőségét. (16) Ezután a censorok kérésére, hogy utaljanak ki nekik pénzt, amelyből fedezhetik az állami építkezések költségeit, megszavazták számukra az egész évi bevételt. 47. (1) Ebben az évben Hispániában Lucius Postumius Albinus és Tiberius Sempronius Gracchus propraetorok megállapodtak, hogy Albinus Lusitanián át a vaccaeusok ellen vonul, és innen visszatér Keltibériába, ha ott nagyobb háború támad; Gracchus pedig behatol Keltibéria legtávolabbi részébe. (2) O először Munda városát foglalta el egy váratlan éjszakai rohammal. Miután túszokat kapott, és helyőrséget hagyott a városban, a kis erődöket ostromolva, a földeket felégetve jutott el egy másik, igen erős városhoz, amelyet a keltibérek Certimának neveznek.* (3) Itt már-már a falak közelébe nyomult az ostromművekkel, amikor követek jelentek meg a városból, akik az ősi idők egyszerűségével beszéltek: nem titkolták, hogy folytatni akarják a háborút, ha lesz hozzá erejük. (4) Azt kérték ugyanis, hadd menjenek el segédcsapatokért a keltibérek táborába; de ha erre nem kapnak lehetőséget, akkor tőlük függetlenül saját maguk fognak dönteni. Gracchus engedélyével útra keltek, és néhány nap múlva tíz másik követet hoztak magukkal. (5) Éppen dél felé járt az idő. A legelső kérésük a praetorhoz az volt, hogy adasson nekik inni. Az első poharak kiürítése után kértek még, miközben a körülöttük állók hangosan derültek ezeken a faragatlan és a viselkedési normákat egyáltalán nem ismerő embereken. (6) Ekkor a legöregebb közülük így szólt: , Azért küldött ide népünk, hogy végére járjunk: ugyan miben 1! Vö. XXXVII. 47. 6-7, XXXVIII. 35. 1. ? Vö. XXXVIII. 42. 8-44. 6; XXXIX. 4. 3—5. 6. 3 Ebbe a censorok által bérbe adott államjövedelmek tartoztak bele, de pl. a legyőzött ellenségek által fizetendő hadisarc már nem. ! Munda és Certima/Cartima nem azonosak baeticai névrokonaikkal; valószínűleg mindkét város a Duero folyó közelében helyezkedett el. 520
