Oldal 487 [487]
OCR
azokat, akik fegyvert ragadtak ellenem, de ha gaztettük sikerül, már nem lesz módod halálom megbosszulására." 12. (1) Miután Perszeusz befejezte beszédét, minden jelenlévő tekintete Démétrioszra szegeződött, arra várva, hogy azonnal válaszolni fog. (2) Hosszú csend támadt, és mindenki jól látta, hogy a sírástól nem tud megszólalni. Végül, amikor felszólították, hogy beszéljen, a kényszerűség legyőzte fájdalmát, és így kezdte szavait: (3) , Mindazt, apám, amit korábban egy vádlott segítségül hívhatott, vádlóm most elragadta előlem. Színlelt könnyeivel, amelyekkel más romlására tör, gyanússá tette előtted az én őszinte könnyeimet. (4) Amióta csak visszatértem Rómából, ő éjjel-nappal arról sutyorog bizalmasaival, hogyan állítson nekem csapdát, erre még ő próbál engem nem is egyszerű merénylőnek, hanem tetten ért útonállónak és orgyilkosnak feltüntetni. (5) Rémületbe ejt téged azzal, hogy őt veszély fenyegeti, hogy éppen általad veszejtse el mielőbb ártatlan testvérét. Azt állítja, sehol a világon nem akad menedék számára, hogy én még tőled se remélhessek oltalmat többé. (6) Bekerített, magányos, kiszolgáltatott létemre még külföldi kapcsolataimat is ellenem fordítja, amelyek pedig inkább káromra, mint hasznomra vannak. Az is milyen mesteri vádlóra vall, hogy a múlt éjszakai ügyet összeköti magatartásom általános becsmérlésével, (7) oly módon, hogy egyrészt ezt a vádat, amelyről mindjárt megtudod az igazságot, egész életem keretei közé illesztve teszi valószínűbbé, másrészt pedig a céljaimmal, szándékaimmal és terveimmel kapcsolatos alaptalan rágalmakat ezzel a légbőlkapott éjszakai mesével támasztja alá! (8) Ugyanakkor vádbeszédének gondosan igyekezett olyan látszatot adni, hogy az hirtelenjében, minden előkészület nélkül született, a ma éjszakai ijedség és zűrzavar hatására. (9) Csakhogy, Perszeusz, ha én apám és hazám árulója vagyok, és a rómaiakkal és apám egyéb ellenségeivel szövetkeztem, akkor nem kellett volna megvárnod ezt az éjjeli színjátékot, hanem már előbb bevádolhattál volna engem árulásért. (10) Ha azonban ez a vád a másiktól elválasztva alaptalannak bizonyult volna, és inkább bizonyította volna a te gyűlöletedet irántam, mint az én bűnösségemet, akkor ma is mellőznöd kellett volna, vagy legalább elhalasztanod, (11) hogy ma egyedül az legyen a vizsgálat tárgya: én állítottam-e neked csapdát, vagy pedig te nekem, a gyűlölet újszerű és páratlan módszerével? (12) En azonban, amennyire erre jelenlegi megrendült állapotomban képes vagyok, szétválogatom, amit te összekavartál, és feltárom a múlt éjszakai merényletet ellenem vagy ellened. 486
