Oldal 480 [480]
OCR
szonyi módon kigondolt terve végrehajtására egymagában elég ereje lesz, apja egyik-másik bizalmasát próbálta meg kétértelmű szavakkal behálózni. (4) Ezek közül néhányan kezdetben úgy viselkedtek, mint akik nem kaphatóak ilyesmire, mert Démétriosztól többet vártak. (5) De látva, hogy Philipposznak a rómaiakkal szembeni gyűlölete napról napra nő, és míg Perszeusz adja alá a lovat, Démétriosz minden erejével szembefordul vele, már előre sejtették, hogy az elővigyázatlan ifjú áldozatul fog esni bátyja cselvetésének, ezért abban a meggyőződésben, hogy azt kell segíteniük, ami úgyis bekövetkezik, és az erősebb fél céljait kell támogatniuk, Perszeusz pártjára álltak. (6) Minden egyéb tennivalót a maga idejére ütemeztek; úgy döntöttek, egyelőre minden módon a rómaiak ellen tüzelik a királyt, és rábírják, hogy a háború mellett döntsön, amire lelkében már amúgy is hajlik. (7) Ugyanakkor, hogy Démétrioszt naprél napra gyanusabba tegyék, mindig irányítottan a rómaiakra terelték a beszélgetést. Ilyenkor egyikük az erkölcseiken és intézményeiken gúnyolódott, a másik a történelmükön, a harmadik magának a Városnak a külsején, amely akkor még sem állami, sem magánépületeivel nem dicsekedhetett, a negyedik pedig egyes főembereiken. (8) A gyanútlan ifjú azzal, hogy ezt mind védelmébe vette — mivel szerette a rómaiakat, és folyamatos versengésben állt bátyjával —, gyanússá vált apja előtt, és mindenféle vádaskodásnak kitette magát. (9) Ezért apja már egyáltalán nem vonta be őt a rómaiakkal kapcsolatos tanácskozásokba, hanem teljesen Perszeusz felé fordult, és éjjel-nappal csak vele osztotta meg ezeket a terveit. (10) Ekkor már visszatértek azok a követek, akiket a király a bastarnák népéhez küldött segédcsapatokért. Löbb előkelő ifjút is magukkal hoztak, akik között voltak királyi származásúak is. Ezek egyike feleségül ígérte a nővérét Philipposz egyik fiának, a királyt pedig fellelkesítette a lehetőség, hogy rokoni kapcsolatra léphet ezzel a néppel. (11) Perszeusz azonban így szólt: , Mire jó ez? A külső segítség korántsem ígér annyi védelmet, amennyi veszélyt a belső ármánykodás rejt. (12) Ärulöt — ezt azért nem mondanám, de legalábbis kémet melengetünk a keblünkön; csak a testét adták vissza nekünk a rómaiak, amióta túszként náluk volt, a lelkét azonban megtartották maguknak. (13) Jóformán minden makedón tekintete őrá irányul, és azt mondogatják, nem is kell nekik más király, csak az, akit a rómaiak adnak nekik." (14) Ilyen szavakkal ingerelte az öreg amúgy is nyugtalan lelkét, és annak mélyebben hatolt szívébe a gyanú, mint arca elárulta. 6. (1) Ekkoriban érkezett el a hadsereg megtisztításának ideje, amelynek évenkénti szertartása a következő. Egy középen kettévágott kutya fejét és elejét az út 479
