Oldal 471 [471]
OCR
52. (1) Polübiosz és Rutilius! azt írják, ebben az évben halt meg Scipio. Én azonban sem velük, sem Valeriusszal nem értek egyet. Velük azért nem, mert forrásaimban azt találom, hogy Marcus Porcius és Lucius Valerius censorsága idején magát az egyik censort, Lucius Valeriust tették meg a senazus első emberének, holott az előző két ötéves időszakban? A fricanus töltötte be ezt a helyet. (2) Ha pedig ő ekkor még élt, és nem zárták ki a senazusból — megbélyegzéséről azonban egyetlen történetíró sem tesz említést —, nem választottak volna az ő helyére másik rangidős senazort.? (3) Antias állítását pedig megcáfolja az az adat, hogy Publius Africanus az egyik beszédét a cimfelirat szerint Marcus Naevius népéribunus ellen mondta. (4) Ez a Naevius az állami tisztségviselők jegyzéke szerint Publius Claudius és Lucius Porcius consulsága idején [184] volt népéribunus, de Appius Claudius és Marcus Sempronius consulsäga idején [185 ], december 10-én foglalta el tisztségét. (5) Innen még három hónap van hátra március idusáig, amikor Publius Claudius és Lucius Porcius lettek a consulok. (6) Így hát, úgy látszik, Scipio még élt akkor, amikor Naevius népzridunus volt, hiszen ez még perbe foghatta, de valószínű, hogy már Lucius Valerius &s Marcus Porcius censori működése előtt meghalt. (7) Ennek a három, saját népéből kiemelkedő férfiúnak a halálát nemcsak az időbeli egybeesés miatt lehet összevetni, hanem azért is, mert egyikük eltávozása sem volt méltó egész életük dicsőségéhez. (8) Először is: egyikük sem hazája földjén halt meg, és nem is ott temették el.! Hanniballal és Philopoiménnel méreg végzett, Hannibal száműzöttként, vendéglátója árulása következtében, Philopoimén pedig fogságban, bilincsbe verve lehelte ki lelkét. (9) Scipiót ugyan nem száműzték és nem ítélték el, de törvénybe idézték; amikor azonban előszólították a tárgyaláson mint vádlottat, ő nem jelent meg. Így végül nemcsak magát ítélte önkéntes számkivetésre, de sírhelyet is ott választott magának. ! Polübiosz művének idevágó részlete nem maradt ránk. P. Rutilius Rufus (consu/ 105-ben, lásd a LXX. könyv tartalmi összefoglalóját) Kr. e. 92 után írta meg latin nyelvű emlékiratait, valamint egy görög nyelvű munkát Róma történetéről — bár egyes kutatók azt feltételezik, hogy ez utóbbi tulajdonképpen az emlékiratok kibővített görög változata lehetett. ? Scipio valójában már három ötéves időszakot töltött el a senazus élén. 3 Livius érve nem kényszerítő erejű. Lehet, hogy Scipio még a censorok működése alatt halt meg, és emiatt új rangidős senazort kellett megjelölni; vagy pedig, ha Scipio ekkor már önkéntes száműzetését töltötte, ezért is elveszíthette a senazus első emberének pozícióját. ! Ebből a szempontból Philopoimén kivétel, mert az ő földi maradványait végül hazaszállitottak Megalépoliszba (vo. XX XIX. 50. 9, Plutarkhosz: Philopoimén 21. 7). 470
