Seite 470 [470]
OCR
51. (1) Titus Quinctius Flamininus kôvetségbe ment Prusziasz királyhoz, aki gyanússá vált a rómaiak szemében, mert Antiokhosz veresége után befogadta Hannibalt, és háborút indított Eumenész ellen. (2) Az egyik változat szerint Flamininus egyebek között azt is Prusziasz szemére hányta, hogy azt a férfiút tartja udvarában, aki minden élő ember közül a rómaiak legádázabb ellensége, és először hazáját, majd amikor annak hatalma megtört, Antiokhosz királyt sarkallta háborúra a rómaiak ellen. (3) A másik verzió szerint Prusziasz a nála időző Flamininus és a rómaiak kedvében akart járni, ezért saját maga jutott arra az elhatározásra, hogy megöleti vagy kiszolgáltatja nekik Hannibalt — mindenesetre a király a Flamininusszal folytatott első tárgyalás után mindjárt katonákat küldött, hogy tartsák szemmel Hannibal házát. (4) Hannibal mindig is számított rá, hogy ilyen véget fog érni, mert tudta, mennyire engesztelhetetlenül gyűlölik őt a rómaiak, és sohasem bízott a királyok hűségében. Prusziasz megbízhatatlanságáról maga is meggyőződött, Flamininus megérkezésekor pedig borzadva érezte, hogy ez a végét jelenti. (5) Hogy a minden oldalról fenyegető veszedelem elől mindig legyen készen menekülési útvonala, házához! hét kijáratot építtetett, amelyek közül néhány rejtve volt, hogy őrség se állhassa el. (6) A királyok kérlelhetetlen uralma előtt azonban semmi sem marad felderítetlenül, amit ki akarnak nyomozni: a házat körös-körül olyan szoros gyűrűbe fogták az őrségek, hogy senki nem tudott volna kijutni. (7) Hannibal, amikor jelentették neki, hogy a király katonái vannak az előcsarnokban, megpróbált a hátsó kijáraton elmenekülni — ez volt a legeldugottabb, és ennek a túlsó vége volt a legjobban álcázva —, (8) de látva, hogy az ott csoportosuló katonák ezt is lezárták, és a körös-körül felállított őrségek sehol nem engednek szabad utat, előhozatta a mérget, amelyet már régen előkészített ilyen fordulatok esetére. (9) Így szólt: , Szabadítsuk hát meg a római népet nem szűnő gondjától, ha már nem bírják kivárni egy öregember halálát! (10) Nem lesz nagy és dicső Flamininus győzelme egy fegyvertelen és elárult ember fölött. De ez a nap is jól példázza, mennyire megváltoztak a római nép erkölcsei. (11) Atyáik még előre figyelmeztették Pürrhosz királyt,? fegyveres ellenségüket, aki hadsereggel tartózkodott Itáliában, hogy óvakodjon a méregtől; ezek meg egy volt consult küldenek követségbe, hogy vegye rá Prusziaszt vendége bűnös meggyilkolására." (12) Ezután átkot mondva Prusziasz fejére és birodalmára, és tanúul híva a vendégbarátságot védő isteneket, hogy a király megszegte hűségét, kiürítette a kelyhet. Így fejezte be életét Hannibal. ! Hannibal ekkor Libüsszában élt, Nikomédiától nyugatra. ? Lásd a XIII. könyv tartalmi összefoglalóját. 469
