Oldal 467 [467]
OCR
vében, mint így, hogy bármint történt is mindez, a rómaiak előtt éppen fia, Démétriosz révén akarta tisztázni magát. (9) A senatus hajlandó sok múltbeli cselekedetét elnézni, elfelejteni és eltűrni, és hitelt adni Démétriosz szavainak. (10) Ő ugyanis lélekben a túszuk maradt akkor is, ha testben már visszatért apjához, és tudják, hogy a római nép barátja, amennyire ezt apja iránti kötelességtudata megengedi. (11) Ezért Démétriosz iránti megbecsülésük jeleként követeket küldenek Makedóniába, úgyhogy ha egy és más nem úgy történt, ahogy kellett volna, ezt a mulasztást még most is jóvá lehet tenni megtorlás nélkül. Azt is szeretnék, ha Philipposz tisztában lenne azzal, hogy fia, Démétriosz közbenjárásának köszönheti, hogy a római néphez fűződő viszonyában nem történt változás. 48. (1) Ezek az intézkedések azonban, amelyekkel az ifjú tekintélyét akarták növelni, már akkor irigységet keltettek ellene, sőt csakhamar pusztulását is okozták. (2) Ezután a spártaiakat vezették be. Sok jelentéktelen vitás kérdéssel álltak elő, amelyek közül a lényegesebbek ezek voltak: azok, akiket az akhájok elítéltek, hazatérhetnek-e vagy sem; (3) az akhájok jogosan vagy jogtalanul ölték-e meg azokat, akiket megöltek;! a spártaiak tagjai maradjanak-e az akháj szövetségnek, vagy pedig, mint korábban is, ez legyen a Peloponnészoszon az egyetlen város, amelynek külön alkotmánya van. (4) A senazus úgy döntött, hogy a száműzöttek térjenek haza, és a meghozott ítéleteket meg kell semmisíteni, Spárta pedig maradjon az akháj szövetség tagja; ezt a határozatot rögzítsék írásban, és lássák el pecsétjükkel mind a spártaiak, mind az akhájok. (5) Makedóniába Ouintus Marciust küldték el követségbe, és megbízták, hogy a Peloponnészoszon is tájékozódjon a szövetségesek helyzetéről. Itt ugyanis még mindig tapasztalható volt bizonyos, a régi viszálykodásokból visszamaradt nyugtalanság, sőt Messzéné el is pártolt az akháj szövetségtől. (6) Ha ismertetni akarnám ennek a háborúnak az okait és lefolyását, az nem volna összhangban feltett szándékommal, hogy a külföldi eseményekkel csak annyiban foglalkozzam, amennyiben összekapcsolódnak a római történelem eseményeivel. 49. (1) Meg kell azonban említenem, hogy bár a háborúban az akhájok kerekedtek felül, fogsagba esett sztratégoszuk, Philopoimén: amikor Koroné felé tartott, hogy elfoglalja a várost az ellenség orra elől, amely szintén pályázott rá, néhány lovasával együtt egy nehezen járható völgyben megtámadták. (2) Úgy tartják, ! Vö. XXXVIII. 33. 466
