OCR
Fulviusszal, hogy engedje a törvénynek megfelelően megválasztani Gaius Decimius praetor utódját. (8) Flaccus, amikor a consu/ a senatus határozata értelmében beszélt vele, azt válaszolta neki, hogy ő semmit sem fog tenni, ami méltatlan hozzá. A homályos felelettel azokban, akik így akarták érteni szavait, azt a reményt keltette, hogy enged a senatus tekintélyének. (9) A választógyűlésen azonban még hevesebben küzdött a tisztségért, mint korábban. Megvádolta a consult és a senazust, hogy meg akarják fosztani őt a római nép jótéteményétől, és tisztséghalmozással vádolva gyűlöletet keltenek iránta, mintha nem lenne nyilvánvaló, hogy mihelyt megvalasztjak praetornak, lek6sz6n az aedilisi tisztségrél. (10) A consul látva, hogy a pályázó makacssága egyre nő, a nép jóindulata pedig egyre inkább őfelé hajlik, feloszlatta a választógyűlést, és összehívta a senatust. Itt nagy szótöbbséggel úgy döntöttek, hogy ha már az atyák tekintélye ennyire nem hatott Flaccusra, a nép színe előtt kell tárgyalni vele." (11) A consul gyűlést hívott össze, és tárgyalt Flaccusszal, de az még ekkor sem állt el szándékától. Köszönetet mondott a római népnek, hogy valahányszor alkalma nyílt erre, oly lelkesen nyilvánította ki akaratát, hogy őt válassza praetornak; ő pedig nem szándékozik csalódást okozni polgártársainak. (12) Ezzel a makacs kijelentésével akkora rokonszenvet keltett, hogy kétségkívül megválasztották volna praetornak, ha a consul hajlandé lett volna elfogadni a pélyäzatit. (13) À néprribunusok éles vitäba kezdtek egymässal és a consulal, (14) míg végül a consul összehívta a senazust, amely úgy döntött, hogy mivel Quintus Flaccus makacssaga és az emberek helytelen allasfoglalasa miatt az uj praetor megválasztását nem lehetett a törvények szerint megejteni, a senafus úgy látja, hogy így is van elég praetor, (15) Publius Cornelius vegye at a Varosban mindkét féle igazságszolgáltatást, és ő rendezze meg a játékokat Apollo tiszteletére. 40. (1) Miután ezt a választást a senazus bölcsessége és erélye meghiúsította, másik, jóval jelentősebb vetélkedés támadt, amely egyrészt fontosabb ügy körül forgott, másrészt résztvevőinek száma és tekintélye is nagyobb volt. (2) Rendkívüli hévvel pályázott a censori tisztségre Lucius Valerius Flaccus, Publius és Lucius Scipio, Gnaeus Manlius Vulso és Lucius Furius Purpurio a patríciusok közül, (3) a plebejusok közül pedig Marcus Porcius Cato, Marcus Fulvius Nobilior, Tiberius Sempronius Longus és Marcus Sempronius Tuditanus. ! Nem azért, hogy az ügyben a nép döntsön, hanem hogy tudomásul vegye a senatus határozatát. 458