Oldal 414 [414]
OCR
a Scipiók kriptájában áll három szobor — mint mondják, Publius és Lucius Scipiót, illetve Enniust, a költőt ábrázolják." (5) Nemcsak a történetírók adatai nem egyeznek, de a Publius Scipiónak és Tiberius Gracchusnak tulajdonított beszédek is — már ha ezek valóban az ő alkotásaik — ellentmondanak egymásnak. (6) Publius Scipio beszédének? címsorában szerepel Marcus Naevius népzribunus neve, magában a beszédben azonban a vádló neve nem található meg, csak , semmirekellő" és , szószátyár" néven kerül említésre. (7) Gracchus beszéde sem Africanus vádlóit, a két Petilliust nem említi, sem azt, hogy Africanust egyáltalán törvénybe idézték. (8) Egészen másként kell elképzelnünk az eseményeket, ha Gracchus beszédével össze akarjuk őket egyeztetni, és azoknak az íróknak a tudósítását kell elfogadnunk, akik szerint Africanus, amikor Lucius Scipiót a királytól elfogadott pénz miatt bevádolták, legazusként Etruriában volt. (9) Amikor hírét vette, hogy testvére bajba került, /egazusi tisztségét otthagyva Rómába sietett. Mivel azt hallotta, hogy bátyját most viszik a fogságba, a kaputól meg sem állt a Forumig, eltaszította mellőle a poroszlót, és amikor a zribunusok le akarták fogni, inkább a testvéri érzés, mint a kulturált viselkedés parancsát követve dulakodni kezdett velük. (10) Erre az esetre céloz Tiberius Gracchusnak az a panasza, hogy egy maganember hatastalanna tette a ¢ridunusok hatalmat; végül pedig, amikor támogatäst iger Lucius Scipiónak, hozzáteszi, hogy nem annyira tűrhetetlen példa a jövőre, ha egy népíéridunus arat diadalt a ¢ridunusi hatalom és az allam fölött, mint az, ha egy magánember. (11) De Scipio egyetlen túlzásba menő törvénysértését is úgy ítéli el, hogy miközben szemére veti régi önmagához méltatlan viselkedését, jelenlegi cselekedetének elmarasztalása helyett újra meg újra önmérsékletével és önuralmával aratott régi dicsőségét idézi fel. (12) Elmondja, hogy Scipio annak idején megrótta a népet, amiért örökös consulnak és dictatornak akarta őt megtenni," és nem engedte, hogy szobrot állítsanak ! A Scipiók síremléke ma is megvan a Via Appia mentén, de a három szobor nem került elő. Egy kései hagyomány szerint Enniusnak nemcsak a szobra állt ott, hanem őt magát is oda temették. ? Cicero (Brutus 77, A kötelességekről III. 4) nem tud arról, hogy A fricanustól bármilyen beszéd fennmaradt volna — tehát a Livius által említett beszédet vagy hamisítványnak tartotta, vagy még nem ismerhette, mert csak később keletkezett. : Nincs rá adatunk, és korábban Livius sem említi, hogy Scipiónak e két rendkívüli megtiszteltetést — amelyeket később C. Iulius Caesar nyert el — valóban felajánlották volna. Ezért valószínűsíthető, hogy a Livius által olvasott Gracchus-beszéd valóban nem a népíribunus, hanem egy Kr. e. I. századi mintabeszédíró tollából származik. 413
