OCR
XXXVIII. könyv Tartalmi összefoglaló (Kr. e. 189-187) M. Fulvius consul Épeiroszban ostromzár alá veszi, majd meghódítja Ambrakiát, leigázza Kephalléniát, és a végképp megtört aitóloknak megadja a békét. Tiszttarsa, Cn. Manlius consul legy6zi a galatäkat: a tolostobogiusokat, tectosageseket és trocmusokat, akik Brennus vezetésével keltek át Kis-Ázsiába; a Taurosz-hegységen innen egyedül ők tanúsítottak még ellenállást. Szó esik a galaták eredetéről és arról, hogyan foglalták el az általuk lakott területeket. Egy példásan bátor és erkölcsös asszony története is feljegyzésre kerül: a galaták egyik királyának felesége megöl egy cenzuriót, aki megerőszakolta, miután fogságba esett. A censorok megtartják a vagyonbecslést és a tisztító szertartást. 258 310 polgárt vesznek számba. Barátságot kötnek Ariarathésszal, Kappadókia királyával. Cn. Manlius a tíz megbízott vallomása ellenében, akiknek a javaslata alapján írásba foglalta az Antiokhosszal kötendő szerződést, megvédi saját ügyét a senatus előtt, és megtartja diadalmenetét a galaták fölött. Scipio Africanust egyes források szerint O. Petillius, mások szerint Naevius népíribunus törvénybe idézi azzal a váddal, hogy az Antiokhosztól származó zsákmánnyal kapcsolatban megkárosította az államkincstárat. Amikor eljön a tárgyalás napja, és Scipiót a szónoki emelvényhez hívják, így szól: , Polgárok, ezen a napon győztem le Karthágót!" Azzal a nép kíséretében felmegy a Capitoliumra. Ezután önkéntes száműzetésbe vonul Liternumba, hogy ne zaklathassak tovább igaztalan vádjaikkal a népzridunusok. — Kérdéses, hogy ott vagy Rómában halt-e meg, mert mindkét helyen volt egy-egy síremléke. Africanus bátyját, L. Scipio Asiaticust ugyanebben az ügyben szintén sikkasztással vádolják, el is ítélik, de amikor bilincsbe verve a börtönbe akarják vinni, Ti. Sempronius Gracchus népzribunus, a Scipiók addigi ellensége közbelép, és ezért a jótettéért megkapja Africanus lányának kezét. Amikor a quaestorok le akarják foglalni L. Scipio vagyonát az állam számára, nemcsak hogy nem találják nyomát a király pénzének, de még annyit sem tudnak elkobozni, amenynyi fedezné a Scipióra kirótt bírságot. Rokonai és barátai rengeteg pénzt adnak össze, de ő nem fogadja el, csak annyit vásárol vissza, amennyi a létfenntartáshoz elég számára. 1 (1) Mialatt Kis-Ázsiában folyt a háború, Aitóliában is nyugtalanság támadt, amely az athaman néptől indult ki. (2) Athamaniát Amünandrosz elűzése óta 352