OCR
sem látták, még kevésbé a másik szárnyról; ráadásul íjaik húrja, parittyáik és a gerelyek lendítőszíjai megereszkedtek a nedvességtől. (5) A négylovas kaszás szekerek pedig, amelyekkel Antiokhosz szét akarta zilálni az ellenség sorait, inkább saját emberei között okoztak riadalmat. (6) Ezek a szekerek nagyjából a következő módon voltak felszerelve. A rúd mellett az igából szarvak módjára tíz könyök hosszú dárdák meredtek előre, amelyek mindent és mindenkit felnyársaltak, ha eléjük került. (7) Az iga két végéből két-két kasza állt ki, az egyik az igával egy szintben, a másik lejjebb, a föld felé fordítva. Az előbbi azokat vágta ketté, akik oldalról kerültek az útjába, a másik pedig azokat, akik elestek, vagy be akartak bújni a szekér alá. A kerekek tengelyére ugyanígy mindkét oldalon két-két különböző irányba mutató kaszaél volt erősítve. (8) Az ily módon felszerelt szekereket, mint említettem, a király az első vonalba állította, mivel ha középen vagy hátul jelölte volna ki a helyüket, a saját soraikon kellett volna keresztülhajtani őket. (9) Meglátta ezt Eumenész, aki jól ismerte ezt a harcmodort, és tudta, milyen kétes segítséget nyújtanak ezek a kocsik, ha valaki ahelyett, hogy szabályosan veszi fel velük a harcot, inkább ráijeszt a lovakra. Ezért parancsot adott, hogy a krétai íjászok, parittyások és dárdavetők cnéhány lovaszurmával együtt: ! induljanak ellenük, nem zárt alakzatban, hanem minél jobban szétszóródva, és minden oldalról egyszerre zúdítsák rájuk lövedékeiket. (10) A lovakat ez a , vihar" — részben a mindenfelől hulló lövedékek okozta sebek, részben a zűrzavaros kiáltozás — annyira megvadította, hogy zabolátlanul összevissza kezdtek száguldozni. (11) A könnyűfegyverzetűek, a mozgékony parittyások és a fürge krétaiak egy pillanat alatt kitértek előlük, viszont az üldözésükre induló lovasság tovább növelte a zűrzavart és rémületet a lovak és a szintén megbokrosodott tevék között, amihez még a körülöttük álló tömeg összevissza kiáltozása is hozzájárult. (12) Így aztán a négyesfogatokat kiszorították a két arcvonal között elterülő síkságról, és miután ez a kis közjáték véget ért, csak akkor adták meg a jelet mindkét oldalon, és indult el a két sereg, hogy megkezdjék az igazi ütközetet. 42. (1) De nemsokára éppen ez a jelentéktelen dolog vált a tényleges vereség okozójává. A tartalékban várakozó segédcsapatok, amelyek a közvetlen közelükben álltak, szintén halálra rémültek a kaszás szekerek riadt száguldozásától, így maguk is menekülni kezdtek, és fedezetlenül hagyták az arcvonalat egészen a páncélos ! A szöveg hiányos, a kiegészítésből csak a , lovas" biztos (az eguitum szó még szerepel a szöveghagyományban). 330