Oldal 325 [325]
OCR
az előző követségeknek ez nem sikerült. Azokon a tárgyalásokon ugyanis Szmürna, Lampszakosz, Alexandreia Iróasz és az Európában fekvő Lüszimakheia volt a vita tárgya. (3) De Lüszimakheiából már ki is vonult a király, így senki nem mondhatja, hogy vannak még birtokai Európában; a három kis-ázsiai várost pedig kész átadni, sőt ha vannak egyéb városok, amelyeket a rómaiak fel akarnak szabadítani a király uralma alól, mert az ő pártjukon álltak, azokat is. (4) Sőt a király hajlandó a római népnek a háborús költségek felét is megtéríteni. — (5) Ezek voltak a feltételek. Beszéde további részében a követ figyelmeztette a rómaiakat: Ne feledjék, milyen változékony az emberélet; mérsékelten használják ki szerencséjüket, és ne szorongassák azt, aki balszerencsés helyzetben van! (6) Korlátozzák Európára birodalmuk területét, amely így is végtelenül hatalmas; ráadásul ezt is könnyebb volt apránként megszerezni, mint ezután egészében megtartani. (7) Ha pedig Kis- Ázsiából is le akarnak szakítani egy részt, a király a béke és egyetértés kedvéért beletörődik, hogy az ő önmérsékletét legyőzi a rómaiak telhetetlensége; csak a határok ne maradjanak bizonytalanok. Csakhogy mindaz, amit a követ nyomós érvnek hitt a békekötés mellett, a rómaiak szemében csekélységnek látszott. (8) Ők elvárták, hogy a király teljes egészében térítse meg a háború költségeit, (9) ha már ő a felelős annak kitöréséért; továbbá hogy ne csak Ióniából és Aioliszból vonják ki a királyi helyőrségeket, (10) hanem, ahogy annak idején egész Hellasz visszanyerte szabadságát, most ugyanúgy Kis-Ázsia összes városának fel kell szabadulnia — ez pedig nem valósulhat meg másként, csak úgy, ha a király lemond Kis- Ázsiának a Taurosz hegységig terjedő részéről. 36. (1) A követ, amikor látta, hogy a haditanács előtt nem tud méltányos feltételeket elérni, megbízatása értelmében megpróbálta négyszemközt megkörnyékezni Publius Scipiót. (2) Mindenekelőtt közölte vele, hogy a király kész váltságdíj nélkül visszaadni a fiát, majd — nem ismerve Scipio jellemét és a római erkölcsöt — rengeteg aranyat ígért neki és részesedést a teljes királyi hatalomból, éppen csak a királyi cím kivételével, ! ha segít kieszközölni a békét. (3) Ajánlatára Scipio így válaszolt: , Azt, hogy nem ismered sem a római népet, sem engem, akihez küldetésed szólt, nem is furcsállom annyira, mert látom, hogy annak helyzetével sem vagy tisztában, akitől jöttél. (4) Ha úgy akartatok volna békét kérni, hogy mi még aggódunk a háború kimenetele miatt, akkor meg kellett volna tartanotok Lü! Polübiosz tudósítása szerint (XXI. 15. 4) Antiokhosz nem a királyságból, csak annak jövedelmeiből ígért részesedést Scipiónak. Livius bizonyára félreértelmezte forrását. 324
