Seite 323 [323]
OCR
küldött követek hírül hozták, hogy a királytól semmi támogatást nem várhatnak, végre kinyitották kapuikat, kikötve, hogy ne bánjanak velük ellenségként. (11) Amikor a csapatok jelvényeik alatt benyomultak a varosba, a praetor kihirdette: azt akarja, hogy katonái megkíméljék a meghódolt városbelieket. Erre mindenki zúgolódni kezdett: tűrhetetlen, hogy a phókaiabeliek, akik sohasem voltak hű szövetségesek, inkább mindig ádáz ellenségek, szégyenszemre elkerüljék büntetésüket. (12) Azzal, mintha a praefor parancsot adott volna rá, a katonák szétszéledtek, hogy kirabolják a várost. Aemilius először tiltakozott, megpróbálta visszatartani őket, mondván: egy várost akkor szokás kirabolni, ha elfoglalták, nem pedig ha meghódolt, és még ilyenkor is a fővezér dönt, nem a katonák. (13) Bosszúvágyuk és kapzsiságuk azonban erősebbnek bizonyult a fövezer parancsänäl. Erre a praetor kikiältökat küldött szét a városba, magához hívatott az agorára minden szabad polgárt, hogy ne essen bántódásuk, és amennyire tőle tellett, szavát minden tekintetben megtartotta: (14) visszaadta nekik a várost, földjeiket és saját törvényeiket, majd mivel a tél már közeledett, Phókaia kikötőit választotta hajóhada téli tartózkodási helyéül. 33. (1) Ez idő tájt a consul, miután átvonult Ainosz és Maróneia területén, értesült róla, hogy a király hajóhada Müonnészosz mellett vereséget szenvedett, és Lüszimakheiából kivonták a helyőrséget. (2) Az utóbbi hírnek sokkal jobban örült, mint a tengeri győzelemnek, különösen amikor odaértek, és a város — mintha csak a sereg bevonulására készült volna — a legkülönbözőbb készletekkel megrakva fogadta őket, holott ők arra számítottak, hogy hosszú ostrom vár rájuk, és közben hihetetlen ínséget és fáradságot kell majd kiállniuk. (3) Itt maradtak állandó táborban néhány napig, hogy megvárják a málha és a gyengélkedők megérkezését, mert minden thrákiai erődben hátrahagyták azokat, akik kimerültek a betegségtől és a hosszú úttól. (4) Miután ezek mind csatlakoztak a sereghez, folytatták útjukat, és a Kherszonészoszon átvonulva megérkeztek a Hellészpontoszhoz. Itt, mivel Eumenész király mindent gondosan előkészített, úgy keltek át, mintha barátságos partvidékre tartanának, rendezetten, senkitől sem akadályoztatva, pedig egyes hajók itt, mások ott értek partot. (5) A rómaiak önbizalma alaposan megnőtt, amikor látták, hogy nem akadályozzák meg átkelésüket Kis! A két városban Antiokhosz által odatelepített helyőrség tartózkodott (vö. XXXVII. 60. 7), de úgy tűnik, ezekkel nem került sor összecsapásra. 322
