OCR
hetnek. (16) Senki sem kérhet olyasmit a halhatatlan istenektől, amit ők meg ne kaptak volna a rómaiaktól, és inkább fordulnának megszállott dühvel saját maguk ellen, semhogy megsértsék a rómaiakhoz fűződő barátságukat. 32. (1) Beszédéhez a tömeg könyörgése is csatlakozott. Eurülokhosz a gyűlésről rejtekutakon a kapuhoz menekült, innen pedig egyenesen Aitóliába. (2) Az aitólok ugyanis napról napra egyre inkább kimutatták elpártolási szándékukat. Ráadásul éppen ekkoriban érkezett haza államuk vezető embere, Ihoasz, akit Antiokhoszhoz küldtek követségbe, és magával hozta Menipposzt, a király követét is. (3) Ők ketten, mielőtt a gyűlés fogadta volna őket, mindenütt elhintették, hogy mekkora a király szárazföldi és tengeri hadereje: (4) roppant nagy gyalogos és lovas sereg közeledik, a király még elefántokat is szerzett Indiából, de mindenekelőtt — úgy gondolták, ezzel tehetik a legnagyobb hatást a tömegre — annyi aranyat hoz magával, hogy megvehetné akár még a rómaiakat is. (5) Előre lehetett látni, hogy egy ilyen szónoklat milyen hatást kelt majd a gyűlésen. A római követeket ugyanis mindenről folyamatosan tájékoztatták, így a követek érkezéséről és tevékenységéről is. (6) Noha a helyzet szinte reménytelennek latszott, Quinctius mégis úgy vélte, hasznos volna, ha a gyűlésen szövetségeseinek néhány küldötte is részt venne, hogy emlékeztessék az aitólokat a római szövetségre, és legyen, aki szabadon szót mer emelni a király követével szemben. (7) Erre a feladatra az athéniak látszottak a legalkalmasabbaknak államuk tekintélye és az aitólokhoz fűződő régi szövetségük miatt. ! Őket kérte hát meg Ouinctius, hogy küldjék el követeiket a Panaitólika gyűlésére. (8) A gyűlésen Ihoasz szólalt fel elsőként, és beszámolt követjárásáról. Utána bebocsátották Menipposzt, aki így beszélt: Az lett volna a legjobb Hellasz és KisÁzsia minden lakójának, ha Antiokhosz akkor avatkozhatott volna be, amikor Philipposz helyzete még szilárd volt. (9) Mindenki megtarthatta volna, ami az övé, és nem került volna minden a rómaiak hatalma és irányítása alá. (10) , De még most is — folytatta —, ha állhatatosan végigviszitek, amit tervbe vettetek, Antiokhosz az istenek segítségével és az aitólok támogatásával képes lesz rá, hogy bármennyire megingott is a görögök helyzete, visszaszerezze korábbi méltóságukat. (11) Ennek az alapja azonban csak olyan szabadság lehet, amely képes a maga erejéből fennmaradni, nem pedig mások kényétől-kedvétől függ." (12) Az athéniak, akik közvetlenül a király követe után kaptak szót, a királyt meg sem említették, csak emlékeztették az aitólokat a római szövetségre és Titus ! Az athéniak Kr. e. 277 és 265 között kötöttek szövetséget az aitólokkal. 230