Seite 205 [205]
OCR
mivel senki nem szállt szembe velük, szétszéledtek zsákmányolni. A boiusok még tulajdonuk védelmében sem akartak csatába bocsátkozni, hát tűrték, hogy büntetlenül fosztogassák javaikat. (3) A consul, miután tűzzel-vassal mindent végigpusztított, elhagyta az ellenséges területet, és seregével Mutina felé indult, óvatlanul, mert azt hitte, már békés vidéken jár. (4) Mihelyt a boiusok észrevették, hogy az ellenség eltávozott területükről, teljes csendben utánaeredtek, alkalmas helyet keresve a cselvetésre. Ejszaka elhaladtak a római tábor mellett, és megszálltak egy erdős szurdokot, amelyen a római seregnek át kellett vonulnia. (5) De mivel nem voltak eléggé óvatosak, a consul, aki egyébként késő éjjel szokta felszedni táborát, most megvárta a napkeltét, nehogy egy hirtelen támadt ütközetben a sötétség is tovább növelje a rémületet, és noha már nappali fényben indult el, még egy lovaszurmát is előreküldött felderítésre. (6) Miután a lovasok jelentették, hogy mekkora az ellenséges sereg és hol tartózkodik, parancsot adott, hogy az egész menet rakja le a málháját középre, és a íriariusok vonjanak köré sáncot, majd serege többi részével felsorakozva az ellenség ellen nyomult. (7) Ugyanígy tettek a gallok is, miután belátták, hogy cselvetésüket felfedezték, és szabályos csatába kell bocsátkozniuk, ahol csak a legbátrabbak maradhatnak életben. 5. (1) A második óra táján kezdődött az ütközet. A bal szövetséges ala és a különleges egységek küzdöttek az első vonalban, élükön két consufviselt /egatussal: Marcus Marcellusszal! és az előző évi consullal, Tiberius Semproniusszal. (2) Az új consul hol legelöl tartózkodott a hadijelvényeknél, hol a tartalékban álló légiókat fogta vissza, nehogy harci vágyukban előrerontsanak, mielőtt megkapnák a jelet. (3) Megparancsolta, hogy ezeknek a légióknak a lovasságát Ouintus és Publius Minucius katonai zridunusok vezessék nyílt terepre, a csatasoron kívülre, hogy ha majd jelt ad, akadálytalanul indulhassanak támadásra. (4) Miközben így készülődött, futár érkezett hozzá Liberius Sempronius Longustól ezzel az üzenettel: A különleges egységek már nem tudják feltartóztatni a gallok támadását. (5) Igen sokat levágtak közülük, és a még életben lévők harci kedve is megcsappant a kimerültség és a félelem miatt. Legyen szíves, küldje segítségükre az egyik légiót a kettő közül, mielőtt még szégyenletes vereséget szenvednének. (6) A consul a II. légiót küldte oda, a különleges egységeket pedig visszavonták. Amikor pihent embereivel, összes egységével a légió is beavatkozott a harcba, újult erővel lángolt fel a küzdelem. A bal szövetséges aZát kivonták a csatából, 1 M. Claudius Marcellus Kr. e. 196-ban volt consul. 204
