OCR
(3) Hannibal véleménye sohasem változott: a háborút Itáliában kell megvívni. Itáliában a külföldi ellenség utánpótlásra és emberanyagra talál. (4) Ha ott nem sikerül lázadást kirobbantani, és a római nép az Itálián kívüli háborúban felhasználhatja Itália erejét és csapatait, nincs az a király, nincs az a nép, amely megállhatna színe előtt. (5) A maga számára 100 emelt fedélzetű hajót, 10 000 gyalogost és 1000 lovast kért. A hajóhaddal — mondta — először Afrikába indulna, mert meggyőződése szerint rá tudná venni a karthágóiakat, hogy újrakezdjék a háborút; (6) ha pedig mégis tétováznak, majd Itália valamelyik részén felszítja a háborút a rómaiak ellen. A király keljen át Európába összes többi csapatával, és tartsa őket készenlétben valahol Hellaszban: még ne keljen át Itáliába, de álljon készen rá — ez elég is ahhoz, hogy fenntartsa a háború látszatát és hírét. 61. (1) Hannibal, miután megnyerte a királyt tervének, honfitársait is elő akarta készíteni a dologra. Írni azonban nem mert nekik, nehogy véletlenül elfogják a levelét, és szándékai napvilágra kerüljenek. (2) Találkozott Epheszoszban egy Arisztón nevű türoszi emberrel, akinek rátermettségéről egyszerűbb feladatok segítségével már meggyőződött. Őt küldte el utasításokkal ellátva Karthágóba, miután elhalmozta ajándékokkal és a király által is megerősített ígéretekkel. (3) Megadta neki azoknak a nevét, akikkel találkoznia kellett, és megtanította azokra a titkos jelszavakra is, amelyekkel kétségtelenül igazolhatja, hogy az ő megbízását teljesíti. (4) Miután Arisztón megjelent Karthágóban, érkezésének céljáról Hannibal ellenségei éppoly hamar értesültek, mint barátai. (5) Először csak szűk körű beszélgetésekben és lakomákon került sűrűn szóba a dolog, (6) később azonban egyesek az államtanácsban is kijelentették, hogy semmit sem ér Hannibal száműzetése, ha a távolból is folytathatja felforgató tevékenységét, bujtogathatja az embereket, megzavarhatja az állam nyugalmát. (7) Itt ez az Arisztón nevű türoszi jövevény — mondták —, aki Hannibal és Antiokhosz király megbízatásait teljesíti a városban: egyesek naponta folytatnak vele titkos tárgyalásokat, és valami sötét tervet forralnak, amely hamarosan kitör, és mindnyájuk vesztét okozza. (8) Mindenki azt kiáltozta, hogy elő kell állítani Arisztónt, ki kell kérdezni, mit akar itt, és ha el nem árulja, követek kíséretében Rómába kell küldeni. Már elég súlyosan meglakoltak egyetlen ember meggondolatlanságáért — mondták. — (9) Ha egy magánember hibát követ el, vére szálljon a saját fejére, de az államot nemcsak a bűntől, de még a bűn hírétől is meg kell őrizni. (10) Elő is állították Arisztónt. Ő elszántan bizonygatta ártatlanságát, és védekezése legfőképp arra támaszkodott, hogy levelet senkinek nem hozott. (11) Csakhogy nem tudta kielégítően megmagyarázni jövetelének okát, és nem198