OCR
eleget tesz a rómaiak óhajának: eltávozik Argoszból és kiüríti a várost, sőt a hadifoglyokat és szökevényeket is visszaadja. (4) Kérte, hogy ha van még más követelésük, azt adják írásba, hogy bizalmasaival együtt dönthessen a dologról. (5) Így a türannosz is időt nyert a tanácskozásra, Ouinctius is összehívta a haditanácsot, amelyen a szövetségesek vezetői is részt vettek. (6) Itt a legtöbben azon a véleményen voltak, hogy folytassák a háborút, és döntsék meg a fürannosz uralmát, mert semmi más módon nem lehet biztosítani Hellasz szabadságát. (7) Sokkal jobb lett volna — mondták — meg sem kezdeni a háborút ellene, mint a megkezdett háborút félbehagyni. (83) Magának Nabisznak a helyzetét is megerősítik azzal, hogy mintegy elismerik uralmát, és ha arra hivatkozhat, hogy a római nép szentesítette zsarnokságát, példája más városokban is sokaknak buzdításul szolgálhat, hogy polgártársaik szabadságára törjenek. (9) Maga a fővezér inkább a békekötés felé hajlott. Belátta ugyanis, hogy ha az ellenséget beszorítják a falak mögé, nem marad más hátra, mint az ostromzár, (10) ez viszont hosszadalmasnak ígérkezik. Hiszen nem Gütheiont fogják ostromolni — amely nem is az ostromnak köszönhetően, hanem megadással került hatalmukba —, hanem a fegyverrel-vitézzel rendkívül jól ellátott Spártát. (11) Az egyetlen reményük az lett volna, ha seregükkel közelebb hatolva széthúzást és lázadást tudnak támasztani a lakosság között; de hiába látták a védők szinte a kapukig előrenyomulni a hadijelvényeket, senki nem mozdult. (12) A consul azt is hozzáfűzte, hogy amint Villius, aki Antiokhosznál járt követségben, visszatérőben hírül hozta, a királlyal fennálló béke sem szilárd többé: Antiokhosz ugyanis a korábbinál sokkal jelentősebb szárazföldi és tengeri haderővel kelt át Európába. (13) Ha az ő seregét leköti Spárta körülzárása, vannak-e más csapatok, amelyekkel a rómaiak felvehetik a harcot az erős és nagy hatalmú király ellen? (14) Ezeket az okokat sorolta fel a nyilvánosság előtt. Magában azonban amiatt aggódott, hogy az új consulnak a sorshúzás a görög hadszínteret juttatja, és ő kénytelen lesz utódjának átengedni az általa kezdett háború győztes befejezését. 34. (1) Ellenérvei egyáltalán nem hatottak szövetségeseire, így aztán látszólag hagyta magát meggyőzni tőlük, és ezáltal mégiscsak mindenkit a maga terve mellé állított. (2) , Az istenek fordítsák jóra! — mondta. — Ha így akarjátok, vegyük ostromzár alá Spártát! De tudjátok, milyen hosszadalmas dolog a városok ostroma, amelybe sokszor előbb unnak bele az ostromlók, mint az ostromlottak; ezért már most készüljetek fel arra, hogy Spárta falai alatt töltjük a telet! (3) Ha a 177