Page 169 [169]
OCR
tésért folyamodó követeinek:! ő semmiről sem dönthet a tíz megbízott távollétében, ezért kérésükkel keressék fel a senarust Rómában. (3) Az Elateiából átvezényelt csapatokat személyesen vezette Argosz alá. Kleónainál csatlakozott hozza Arisztainosz szzrazégosz 10 000 akháj gyalogossal és 1000 lovassal, és seregüket egyesítve onnan nem messze ütöttek tábort. (4) Másnap leereszkedtek az argoszi síkságra, és Argosztól mintegy négy mérföldnyire választottak maguknak táborhelyet. (5) A lakón helyőrség parancsnoka Püthagorasz volt, a fürannosz veje és egyszersmind feleségének fivére. A rómaiak érkezésekor mindkét fellegvárat — Argoszban ugyanis kettő van — és a többi kedvezőnek vagy veszélyeztetettnek látszó helyet jelentős védősereggel erősítette meg. (6) De az előkészületek közben sehogy sem tudta eltitkolni a rómaiak érkezése miatti félelmét. Ráadásul nem volt elég a külső fenyegetés, bent a városban is lázadás tört ki. (7) Elt Argoszban egy Damoklész nevű ifjú, akiben több volt az elszántság, mint a megfontoltság. Először néhány alkalmas emberrel eskü terhe alatt öszszebeszélt, hogy elűzik a helyőrséget; csakhogy miközben igyekezett gyarapítani az összeesküvés erejét, óvatlanul ítélte meg az emberek megbízhatóságát. (8) Amikor a társaival folytatott megbeszélés közben a parancsnok egy poroszló útján magához hívatta, rájött, hogy tervüket elárulták: arra buzdította jelenlévő társait, hogy inkább ragadjanak fegyvert vele együtt, semhogy a kínpadon végezzék be életüket. (9) Már indult is az agorára néhány társával együtt, azt kiáltozva, hogy aki a város javát akarja, csatlakozzon hozzá, a szabadságharc kezdeményezőjéhez és vezéréhez. (10) De buzdítása senkire nem hatott, mert nem láttak erre kézenfekvő lehetőséget, kellő katonai támogatást pedig még kevésbé. (11) Miközben így kiáltozott, a spártaiak körülfogták, és társaival együtt megölték. Azután még másokat is elfogtak: (12) többeket kivégeztek, néhányat pedig bebörtönöztek, akik aztán a következő éjjel kötélen leereszkedtek a falakról, és átszöktek a rómaiakhoz. 26. (1) Quinctiust a szökevények biztosították, hogy ha a római sereg a kapuk előtt állt volna, felkelésük nem maradt volna eredménytelen, (2) és ha táborával közelebb nyomul, az argosziak sem maradnak többé tétlenek. Ezért könnyen mozgó gyalogosokat és lovasokat küldött ki, (3) akik a várostól nem egészen 300 lépésnyire álló Külarabisz nevű gümnaszion mellett megütköztek a kapun kitörő spártaiakkal, és nem túl nagy küzdelem árán visszaszorították őket a városba. A római vezér aztán éppen ott ütötte fel táborát, ahol az ütközet lezajlott. ! Vö. XXXIII. 41. 5. 168
