OCR
tette, és itt vádat emelt nemcsak ellene, hanem az egész bírói testület ellen is, amelynek gőgje és befolyása miatt a törvények és főtisztségviselők nem számítanak semmit. (6) Látva, hogy szavai tetszésre találnak, és a legalacsonyabb népréteg is érzi, hogy a bírák gőgje veszélyezteti szabadságát, (7) azonnal törvényjavaslatot terjesztett elő, és keresztül is vitte, hogy a bírákat csak egy évre válasszák, és senki se lehessen két egymást követő évben bíró. De amilyen mértékben elnyerte tettével a köznép rokonszenvét, éppen annyira megsértette az előkelők többségét. (8) Egy másik, a közjó érdekében tett intézkedésével szintén szerzett néhány személyes ellenséget. Az állami bevételek részben a hanyag kezelés folytán tünedeztek el, részben néhány tisztségviselő és vezető ember osztozott rajtuk, mint valami zsákmányon. (9) Ezért nem volt meg a pénz a rómaiaknak évenként fizetendő hadisarcra,! és úgy tűnt, a magánemberekre kell súlyos adókat kivetni. 47. (1) Hannibal, miután számba vette az államnak a szárazföldről és a tengerről befolyó bevételeit, és hogy ezt milyen célokra fordítják, mennyit emésztenek fel ebből a rendes állami kiadások, és mennyit sikkasztanak el, (2) az összes kint levő pénzt behajtotta, elengedte a magánemberekre kivetendő adót, és a nyilvánosság előtt kijelentette: az állam mostantól elég gazdag lesz ahhoz, hogy kifizesse a rómaiaknak a hadisarcot. Ígéretét meg is tartotta. (3) Erre azok, akik évek hosszú során át a közpénzek elsikkasztásán híztak, mintha saját vagyonukat, nem pedig az ebül szerzett jószágot ragadták volna el tőlük, ádáz haragjukban a rómaiakat kezdték Hannibal ellen bujtogatni, akik maguk is keresték az ürügyet ellene. (4) Publius Scipio Africanus sokáig tiltakozott, mert nem tartotta méltónak a római néphez, hogy Hannibal vádlói mellé sorakoznak fel, az állam tekintélyével beavatkoznak a karthágói pártvillongásokba, (5) és nem elég nekik, hogy a háborúban legyőzték Hannibalt, hanem jóhiszeműségi esküt tesznek és vádiratot nyújtanak be a vádlók szokása szerint. (6) A rágalmazók végül mégis elérték, hogy a rómaiak követeket küldjenek Karthágóba, akik ott az államtanács előtt megvádolják Hannibalt, hogy Antiokhosz királlyal együtt új háború tervét szövögeti. (7) Härom kévetet kiildtek: Gnaeus Serviliust,? Marcus Claudius Marcellust és Quintus Terentius Culledt. Miutan ezek Karthägéba értek, Hannibal ellenségeinek tanácsára az érkezésük célját firtatóknak azt a választ adatták: (8) azért jöttek, hogy segítsenek elsimítani a Massinissa numida király és a karthágóiak között felmerült ellentéteket. (9) Szavaiknak általában hitelt is adtak. Egyedül 1 Vö. XXX. 37.5. ? Valészinüleg Cn. Servilius Caepio (consul 203-ban). 142