Oldal 123 [123]
OCR
(3) Az év vége felé megérkezett Titus Ouinctius levele, amelyben tudatta, hogy Ihesszáliában szabályos csatában megütközött Philipposszal, és az ellenséges sereget szétverte és megfutamította. (4) Ezt a levelet Marcus Sergius praetor először a senazusban olvasta fel, majd az atyák utasítására a nép előtt is. A győzelem örömére ötnapos hálaadó ünnepet rendeltek el. (5) Nem sokkal később megérkeztek Titus Ouinctius és Philipposz király követei. A makedónokat a Városon kívül álló Villa Publicába vezették, ahol szállást, ellátást és szórakozási lehetőséget kaptak, majd Bellona szentélyében fogadta őket a senatus. (6) Itt nem sok szó esett, mert a makedónok kijelentették, hogy a király mindenben elfogadja a senazus döntését. (7) Ugy határoztak, hogy ősi hagyomány szerint tíz megbízottat küldenek ki," hogy Titus Ouinctius fővezér az ő javaslatuk alapján szabja meg Philipposznak a békefeltételeket, és kikötötték, hogy a küldöttség tagjai között ott legyen Publius Sulpicius és Publius Villius is, akiknek consul korukban Makedónia volt a működési területük. (8) Cosa lakói ekkoriban terjesztették elő kérésüket, hogy növeljék meg telepeseik szämät; a senatus 1000 telepes összeiräsät rendelte el, (9) azzal a megszoritässal, hogy nem vehetnek be közéjük olyat, aki Publius Cornelius és Tiberius Sempronius consulsäga utän [218] Röma ellen harcolt.? 25. (1) A Római Játékokat ebben az évben a circusban és a színpadon Publius Cornelius Scipio’ és Gnaeus Manlius Vulso curulis aedilisek rendezték meg, a szokásosnál nagyobb pompával, a nézők pedig vidámabb hangulatban vettek részt rajta a háborús győzelmek miatt. A játékokat háromszor ismételték meg teljes egészükben. (2) A Plebejus Játékokat hétszer ismételték meg; ezeket Manius Acilius Glabrio és Gaius Laelius rendezte meg. (3) Ugyanők három bronzszobrot állítottak bírságpénzekből Ceresnek, Libernek és Liberának. (4) Lucius Furius és Marcus Claudius Marcellus consu/ok [196], amikor tisztségük elfoglalása után sor került a provinciák elosztására, és a senatus mindkettőjüknek Itáliát jelölte ki működési területül, azt próbálták elérni, hogy Itákülönösen vágyott erre a provinciára, azt hangoztatta, hogy a béke csak tettetett és csalóka, és mihelyt a hadsereget kivonják onnan, a király újrakezdi a háborút. Ezzel elbizonytalanította az atyákat véleményükben, (6) és talán el is érte volna céljat, ha Quintus Marcius Ralla és Gaius Atinius Labeo nepzribunusok be nem ! Lásd a XXX. 43. 4 jegyzetét. ? Vagyis a II. pun háború idején szembefordult Rómával. 3 Nem Africanus, hanem Nasica. 122
